Weöres Sándor egyszavasai.

Csata Ernő, szo, 02/15/2014 - 00:08

 

 

 

Nem írtam versei, mert nem tudom eldönteni, hogy ezeket minek is lehet nevezni, mindenik inkább szóvers vagy versszó, amelyik egybeesik a versmondattal. Sokan sokféleképpen magyarázták (elemezték) már ezeket a szóverseket, de ettől természetesen nem lesznek sem jobbak sem rosszabbak ezek a szójátékok.

Többféle véleményt is olvastam róluk, olyant is, hogy ezek valószerűtlen szótársítások lennének, de ha visszamegyünk az időben a szavak forrásához, akkor érdekes értelmezéseket is kaphatunk: 

1) Királyország

     - sumer értelmezés szerint: király = gir-ra-il > kir-ra-il > király
    - gir, ger, gar = gyermek
     - ra (ara)        = irányítás
     - il, ul              = ég, Isten
     - uru-azag (ga) > uru-zag > ország = szent városállam 

Királyország = Ég, Isten (irányított) gyermekének szent (város)állama, (Isten gyermekének állama).

Valamikor ilyen ország volt Magyarország is, ahol a Szent Koronával koronázták meg szakrális különös aurával övezett királyainkat.  

A királyország egy összetett szó, mégpedig egy jelöletlen birtokos jelzős összetétel (királynak az országa) és mint ilyent egybeírjuk, akárcsak a királygyilkos, királylány, ablaküveg vagy pártállam stb. szavakat. Ilyen minőségében egy olyan államformát jelöl, ahol a király a vezető személy, szemben a pártállammal, ahol az állami funkciót egy uralmon levő párt, az állampárt gyakorolja. 

Jelentéstömörítő összetételként kezelve pedig, így kérdezhetünk rá: mihez hasonlítható ország? A társadalmi ranglétra legtetején levő király magaslatához hasonlítható, azaz egy csúcson levő ország. Ilyen is volt valamikor (többek között Mátyás király idejében) Magyarország.  

2) Remetebál

       - René Labat szótára (ugyancsak sumer értelmezés) szerint: bul, bal = ingat, mozgat.
Ez
köszön vissza az olasz ballo, balare = táncolni, vagy a német és angol ball vagy a francia ballant = tántorgó járás szavakból. Ebbe a családba tartozik a balett szó is.
Így lehet a remetebál egy magányos (elvonultan élő) személy (remete) tánca. 

A remetebál is egy összetett szó, egy jelöletlen birtokos jelzős összetétel (remetének a bálja) és mint ilyent egybeírjuk, mint a remeteélet vagy a remetebarlang stb. szavakat. Az más dolog, hogy teljesen szokatlan vagy nagyon is ritka a bálozó remete, de a táncoló még előfordulhat. 

3) Tojáséj

Az éj (éjszaka) nem más, mint a sötét(nek) mély szaka (szakasza), egyben a kéj szaka is. Előtte van az alkony, a Nap (le)este, utána pedig a hajnal, amikor pir-ka-an, azaz ragyog az ég szája (kapuja). Ez a megtermékenyített életnek egy mélysötét szakasza, de azt is sugallja, hogy előtte is fény volt és utána is az jön, ciklikus egymásutánban. Egy teremburába (a teremtés védő burkába) zárt feketelyuk fénybe kitolva. 

Jelöletlen birtokos jelzős összetételként is kezelhetjük (tojásnak az éje), egybeírjuk mint a tojásfehérje, napkelte stb. szavakat.  

Inkább jelentéstömörítő összetételként értelmezhető jobban, ha rákérdezünk, hogy mihez is hasonlítható éj?
A tojás belsejében (ahova a fény nem jut el) levő, ember által megtapasztalhatatlan sötétséghez hasonlítható éj, amelyet csak elképzelni tudunk, mert nem rendelkezünk empirikus, tapasztalatból eredő ismeretekkel, de ma már az sincs kizárva, hogy a létező elektronikus mérőműszerekkel megmérhető a tojás belsejében a fényerősség (a sötétség mértéke). 

4) Szárnysötét

A szárny alatt az árny (árnyék) már nem olyan sötét, nem olyan mély, mint a tojáséj.  

Vehetjük jelöletlen birtokos jelzős összetételnek is (szárnynak a sötét színe), az alapján, hogy a körülöttünk élő madarak szárnya többnyire sötét színű (hollófekete), egyben névjegye a fellegekbe szárnyalónak, de ez alól nagyon sok a kivétel, ezért inkább mint jelentéstömörítő összetételt kell kezeljük, úgy kérdezve rá, hogy mihez is hasonlítható sötét?
A szárny alatti árnyékhoz hasonlítható, mely árnyas sötét már a világra jött életeket védi az erős fénytől és a jégesőtől. 

5) Sugárpehely

Maga a su(g) egy kiáramlást sugall, mégpedig özönlő ár(adat)ban, a pehely pedig pili, pihekönnyű szállingózást. 

Jelentéstömörítő összetételként értelmezhetjük leginkább, úgy kérdezve rá, hogy milyen alakú, milyen formában elhelyezkedő pehely? Sugár alakban elhelyezkedő pihe (pehely), mint a gyermekláncfű vagy pitypang gömb alakú bóbitájában a repülőszőrös, pihés magvak, amelyek a szélben sugárirányban szétrepülnek. Egybeírjuk mint a sugárirányú, sugárágyú, sugárút stb. szavainkat. 

6) Liliomszörny

A szóversnek több valóságtartalma is lehet. 

Vehetjük jelöletlen birtokos jelzős összetételnek, ha úgy kérdezünk rá, hogy minek a szörnye? A liliomnak a szörnye, ami a virág szemszögéből nézve elsősorban a legnagyobb ellensége és kártevője lehet, mégpedig a vízipocok, sötét bundájával igazi kicsi szörny. 

Jelentéstömörítő összetételként értelmezve, úgy kérdezhetünk rá, hogy milyen szörnyről is van szó? Liliomszörnyről, akkor egy vörös virágú hölgyliliomra gondolhatunk: ami az amarillisz, Hippeastrum vittatum, amelyiknek gyakorlatilag minden része mérgező. Ez lehet egy gyönyörű dísznövény, de ugyanakkor a gyerekekre nézve (de a felnőttekre is) mérgező liliomszörny. 

7. Vizegő

A bőrön, ha valaki megégeti magát, vízzel telt hólyagocskák, vizegek (vizegők) jelennek meg. Bőre vizeges vagy vizegős lesz. Az olyan kaszálókat, ahol az esővíz megáll az agyagos talaj miatt, a székelyeknél vizenyősnek nevezik. 

8. Égkő

Az istennyila vagy a mennykő a népi képzelet szüleményeként egy tojásdad nagyságú kő, a székely nyelvjárásban ménkő, egyébként légkő. Valószínű, hogy a szó eleji lágy ,,l” hang lekopásával maradt meg az égkő. Hasonló szavaink: égabroncs, éggolyó, égkör, éggömb stb.

Meteorit nem lehet, mert a népi tapasztalás szerint, főleg a fénye miatt, ezt hullócsillagnak nevezik. 

9. Jégfésű

Rövid nyelű, fésű alakú kézi szerszám, általában öntvényből. Télen régebben a jeget jégvermekbe tárolták, hogy nyáron legyen a fagylaltok és italok hűtésére. Az ilyen tárolt jégtömböket jégfűrésszel feldarabolták, majd jégfésűvel apróbb darabokra zúzták.

Hasonló szavaink: jégpohár, jégpatkó, jégfűrész, jégverem stb. 

10. Szélkristály

A szélkristály az elemi (levegő) mágia egyik eszköze.

Ma már a legtöbb ember által inkább babonás hiedelemnek tartott kristálymágia, régebb papi tudománynak számított ( a román ortodox pópák még ma is ehhez hasonló mágiákat alkalmaznak). Viselője a kristály segítségével csóvaszerű légáramlatot tud előidézni. A mágiában mind a négy őselemnek (tűz, föld, levegő, víz) van kristálya. 

Jelentéstömörítő összetételként lehet inkább értelmezni, úgy kérdezve rá, hogy milyen természetű kritályról van szó? Szélkristályról, azaz egy olyan kristályról, amelyik szelet, légáramlatot képes előidézni.

Hasonló szavaink: földkristály, éjkristály, fénykristály stb. 

11. Világhaj

A világ a létező dolgok összesége, a haj pedig valaminek a külseje, takarója, konkrét esetben lehet az emberi fej szőrszála, de lehet ehhez hasonló növény is, mint a perjefélékhez tartozó árvalányhaj.

Akár azt állítjuk, hogy Isten (tehát valaki) teremtette a világot, akár azt, hogy a világ teremtődött egy ősrobbanással, elismerjük, hogy véges, mert ami teremtett az csak véges lehet és ami végtelen az nem robbanhat fel.  

A világhaj egyik értelmezése lehet maga a terembura, a világ külseje (haja, héja), külső védőburka. 

A világot, ha szűkebb értelemben, a Földre értjük csupán, akkor ennek a külseje, ami beborítja a vizes részen kivüli felületet az egy összefüggő gyepszőnyeg, füves felszín (a Föld haja), amit hasonlóan borzol a szél mint az ember haját.

Hasonló szavaink: vendéghaj (paróka), árvalányhaj, aranyhaj stb. 

12. Tyúkszemtanú

Jelentéstömörítő összetételként értelmezhetjük és úgy kérdezünk rá, hogy mihez hasonlítható tanú? A tyúkszemhez hasonlítható, tehát nagyon-nagyon érzékeny és sértődékeny valaki.

A tyúkszem az ember lábán kialakuló, a tyúk szeméhez hasonló kidudorodás, megkeményedés, ami a lábbelivel való érintkezéskor vagy, ha valaki rálépik, akkor nagyon fáj.

Hasonló szavaink: koronatanú, tyúkszemtapasz stb. 
 

Forrásművek: 

1. Dr. Novotny Elemér: Sumér-magyar nyelvtörténet, Bécs, 1985.

2. Dr. Varga Zsigmond: Ötezer év távolából, Debrecen, 1948

3. Czuczor Gergely-Fogarasi János: A magyar nyelv szótára (I-VII. Pest-Budapest, 1862-1874).

4. René Labat: A sumér és akkád ékjelekről, Dr.Zakar András fordítása, 1976.

      

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap