Washington visszalép

Erdély-szerkesztő, k, 11/24/2015 - 00:16

                                              

Mi késztette WASHINGTONT arra, hogy megszűntesse az Irán elleni szankciókat?
Forrás: Valentin Vasilescu (az Otopeni-i nemzetközi repülőtér volt helyettes parancsnoka), http://www.ziaruldegarda.ro/ce-a-determinat-washingtonul-sa-ridice-sanctiunile-impuse-iranului/, 2015. október 11.

 

Az Irán elleni, annak nukleáris programja miatti szankciókat, az USA 2015 nyarán függesztette fel, Moszkva nyomására.

Izrael, amelyik évente 4,3-4,5 milliárd dollár katonai segélyt kap az USA-tól, úgy érezte, hogy elárulta a legfontosabb katonai szövetségese, hiszen ő már ki is tervelte a légi csapásokat iráni célpontok  ellen, felhasználva Törökország, Jordánia vagy Szaúd-Arábia légterét.:

 

Szaúd-Arábia, a leggazdagabb szunnita állam és ellensége a síita Iránnak, durván reagált a Fehér Ház lépésére.

 

Nagyon sok elemző keresett választ az USA ezen szokatlan lépésére.

 

A dilemmát még mélyítendő, ahogy Oroszország megkezdte a bombázásokat Szíriában, a Perzsa- öbölben tartózkodó amerikai USS Theodore Roosevelt nevű repülőhordozó hajót azonnal visszarendelték az Egyesült Államokba.

 

Az első alkalom 2007 óta, hogy a Perzsa-öbölben, amely az 5-ös amerikai flotta felügyeleti zónája, nincs egyetlen repülőhordozó hajó sem!

 

Mégis mi késztethette Washingtont erre a ,,látszólag megmagyarázhatatlan’’ döntéssorozatra?

Egyik ok az lenne, hogy bár az amerikai embargó sújtotta, Irán az utóbbi évtízedben szokatlanul nagy összeget fordított a költségvetéséből a kutatás támogatására.

 

Ezen beruházások természetes következményeként, 2015. szeptember 14-én Farzad Esmaili iráni tábornok, a Khatam al-Anbiya légi bázis parancsnoka, bejelentette, hogy 2016 márciusa után, működésbe helyeznek egy rövidhullámú radart, amelyik képes érzékelni 3000 km távolságra levő, légi vagy kozmikus célpontokat is.

 

2014 júniusában Irán üzembe helyezte Garmsar városában, Semnam tartományban, az első nagy hatósugarú radart.

 

A radart QADIR névre keresztelték és a hatósugara 1.100 km.

 

2015. július 4-én, az iráni légierő bejelentette egy újabb, rövidhullámú Qadir radar üzembe helyezését, Ahvaz város mellett. A radar Irán nyugati részén található, kis távolságra a Perzsa-öböltől, Kuwait határától és az iraki Basra városától..

A legtöbb katonai felderítő és irányító radar centiméteres és milliméteres tartományban működik.

 

Ezen centiméteres és milliméteres radarok elektromágneses sugarainak az útjában a legnagyobb akadály maga a felszín, mert ezek a sugarak a felszínnel párhuzamosan terjednek. Egy másik hátrány a Föld görbülete, így a maximális hatótávolságuk 300-500 km.

 

A rövidhullámú Qadir radarok (decimétereseknek is nevezik, rezgésszámuk 3-30 MHz), a földhöz képest 45 fokos szögben sugároznak, azért, hogy többszörösen visszaverődjenek a Föld ionoszférájából. Előnye a sokkal kisebb jelveszteség a visszaverődésből.

 

Az iráni bisztatikus radarok, a külön adó és külön vevő állomásokkal, egymástól bizonyos távolságra, úgy tűnik mintha az orosz Dnepr típusúakról lennének lemásolva, amelyeknek a látószögük 240° és figyeli a légteret egészen 3.000 km távolságig.

A Dnepr radarokon kívül, Oroszország még telepített 77Ya6DM –Voroneţ típusú radarokat (hatótávolságuk 6.000 km) : a Dunayevka repülőtérre, KALINYINGRÁD enklávéban, Lekhtusi-ba (Szentpétervár mellett) és Olenegorsk-ba, a Kola-félszigeten, Finnország határánál. Egy másik Voroneţ radart Armavir-be telepítettek (Soci-tól 150 km-re északra), a Fekete-tenger partján.

 

Egy amerikai ,,láthatatlan’’, pilóta nélküli RQ-170 Sentinel típusú, felderítő repülőgépnek, amelyet a CIA működtetett és Irán északkeleti része felett hajtott végre kémtevékenységet, sikerült mindkét vezérlő csatornáját megzavarni (a szatellit és a földi), amelyeken keresztül az amerikaiak vezérelték azt.

 

Valakik átvették a drón vezérlését nagy távolságról és leszállásra kényszerítették, teljesen jó állapotban, az iráni Kashmar katonai repülőtér közelében.

 

Az irániaknak volt ilyen Krasukha típusú állomásuk, amelyikkel megvalósíthatták ezt a bravúrt?...

 

Tovább gondolva ezen orosz gyártmányú apróságokat, Irán védelmi rendszerében, az Iránnal kapcsolatos amerikai következtetések, ma már teljesen megalapozottaknak tűnnek...

 

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap