Tersánszky Józsi Jenő Emléknap

Szerkesztő A, k, 09/12/2017 - 00:12

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tersánszky Józsi Jenő a magyar irodalom nagy prózaírója, Jókai és Krúdy mellett az egyik legtermékenyebb. Irodalomtörténeti megítélése, a kánonban való elhelyezése még nem végleges és meggyőző; vannak, akik Móricz és Krúdy mellé helyezik, mások kevésbé tartják jelentősnek életművét. A festőnek készülő Tersánszky bohém, nagy erejű, zeneértő (gitáron és fuvolán is mesterien játszott) művész volt, vagabund alkat, aki ismerte is a csavargók, koldusok világát, az emberi lelkeket, a társadalmi mélységeket. Emberszeretete, eredendően meglévő derűje és jósága átlendítette minden nehézségen. Olyan volt, akárcsak egyik leghíresebb hőse, a csavargó Kakuk Marci, ez a független, önbecsülése megőrzéséért a megvetést-megalázást is vállaló, szeretetreméltó figura (voltaképpen – bár nem önéletrajzi írásról van szó – Tersánszky alakmása). „Kakuk Marci nem hős, annak nevetséges lenne. Ember ő, s ráadásul különleges emberpéldány, sok alantas és finom és közömbös vonásokból összegyúrva, egyéni világnézettel, egyéni életérzéssel. Csavargó, akihez nem akar úgy tapadni a szenny, mint másokhoz, pedig ugyancsak benne jár: széltoló, akiben – jól látta egyik bírálója – túlságosan sok van angyalból ahhoz, hogy lealjasodjék, ellenszenvessé váljék. Elpusztíthatatlan életkedve van, alig látjuk őt csüggedni – de nem látjuk cinikusnak sem.” – írja Kéry László irodalomtörténész, s mintha magáról Tersánszkyról olvasnánk e sorokat. Első novelláját a Nyugat közölte, de névjegyét igazán a Viszontlátásra, drága… című háborúellenes, lélektanilag hiteles és érett regényével tette le 1916-ban. Sokszínű alkotó volt, írt zenés komédiát (Cigányok), meseregényt (Misi Mókus kalandjai). Ismert műve még a Legenda a nyúlpaprikásról. Szívesen ábrázolta a testi szerelmet, az erotikát is, olyannyira, hogy A céda és a szűz című kisregényéért két hónap börtönbüntetésre ítélték (ennek egy részét le is töltötte). Tersánszky igazi művész volt, csapongó, szertelen, a sötétség tudatában is az élet napos oldalát kereső. Örök ellenzékiként emlegetik, mert sohasem volt elégedett azzal, ami politikailag körülvette. Nyugtalan, kereső ember volt, aki az élet nagy kérdéseire sajátos, életteli válaszokat adott. Életműve méltó arra, hogy a szélesebb közönség is alaposabban megismerje.

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap