A televízió hatása a „tömegekre” (3/3)

Jankovics Marcell, p, 09/08/2017 - 00:10

 

 

 

Folytatás

 

Mit lehet tenni?

 

Mert kell tenni valamit. Ha eredményt akarunk elérni, az nem lesz sem egyszerű, sem olcsó, nem fog gyorsan menni, és bizonyosan nem lesz tökéletes. Tekintsünk el most a legnagyobb akadálytól, a közmegegyezés hiányától. Mert ha a többség be is látja a változtatás szükségességével, a módjával korántsem biztos, hogy egyetért. A médiatörvény ugyanis kétharmados, ami a kultúrát a politikai lövészárok-háború terepévé tette, aminek elnyújtása (kultúr)politikusoknak, megmondó embereknek a megélhetést jelenti, bizonyos köröknek a zavarkeltés a fejekben pedig kifejezetten érdekében áll.[1]Tételezzük fel tehát, hogy lesz közmegegyezés.

Ha elfogadjuk, hogy a televíziózás okozta legnagyobb baj az általa keltett káosz, akkor a megoldás a rendteremtés (ha a „rend” szó valakiben riadalmat kelt, gondoljon helyette a madáchi „összhangzó értelemre”). Nem hiszem, hogy a kereskedelmi csatornákkal szemben jelentős sikert lehetne elérni, ezért megelégszem azzal, hogy a változtatásokra vonatkozó javaslataimat közszolgálati csatornákra korlátozom.

 

Stratégiai rács.

 

E tévésnek hangzó szakkifejezés alatt szempontrendszer értendő.[2]Cél az egymástól független irányítású nemzeti közszolgálati adók megteremtése, amelyek közül az egyik országos lefedettségű földi, a másik minden magyar által fogható műholdas csatorna, annak szellemében, hogy a nemzetet kulturális nemzetként határozzuk meg.[3]A két közszolgálati adó ne legyen nyereségérdekelt, az adóbevételből az állam finanszírozza (amelybe az eltörölt, de visszahozott készülék utáni adó is beleértendő). Ennek megfelelően közszolgálati adó reklámot ne, csak társadalmi célú hirdetést sugározhasson. Helyreállítandó a közszolgálatiság hármas szabálya, a korrekt tájékoztatás, a közhasznú és műveltség központú ismeretterjesztés,  valamint az igényes szórakoztatás egyensúlya a műsoridőben, különös figyelemmel a leginkább kiszolgáltatottakra, a vidékiekre, a gyermekekre és a határon túliakra, továbbá a test, lélek, szellem és a (természeti illetve épített) környezet közti harmóniára. Csak művelt, sokoldalú, elfogulatlan, szépen beszélő és mindenkor felkészült műsorvezetők kapjanak képernyős lehetőséget.

 

Összhangteremtés.[4]

 

Tematikus televíziózás. Ezt a kifejezést a DUNA TV elnöki pályázatomban vázolt elképzelésemre alkalmaztam. Nem azonos a tematikus csatorna fogalmával. A tematikus csatornák később terjedtek el, és a kívánatos összhangot téma- illetve műfajválasztásukban próbálják megteremteni. A Spektrum csak ismeretterjesztő filmeket mutat be, az Eurosport csak sportot közvetít, a Mezzo csak (francia) komolyzenei műsorokat sugároz, a Travel az utazáshoz csinál kedvet, az HBO csak filmeket, a Cartoon Network csak rajzfilmeket ad. Az adott témán, műfajon belül azonban a tematikus csatornákon is a legnagyobb összevisszaság uralkodik. Ez azonban nem olyan nagy baj, mert a tematikus csatornák nézői már a válogatós közönségből kerülnek ki.

Az általam elképzelt tematikus televíziózás elvi alapja, hogy a műsorszolgáltató megpróbál a potenciális néző szűkebb, tágabb valóságával térben és időben összhangot teremteni, ugyanígy más ismeretközvetítőkkel, a többi (közszolgálati) és regionális, helyi televízióval, saját műsorfolyamán belül szintén harmóniára törekszik. Hogy világos legyen, mire gondolok, mind a négy szintre vonatkozó teendőkre mondok példát.

Összhang a valósággal.  Feltételezem, hogy térben a néző érdeklődése a saját szűk világától távolodva csökken. Tőlünk mennél távolabb történik valami, annál kisebb a jelentősége a számunkra. (Kivéve, ha van személyes érintettség.) Tájékoztató műsorok szerkesztőinek erre tekintettel kell lenniük. Ugyanezt gondolom az időről. Mennél távolabbi idejű egy esemény, annál halványabb iránta az érdeklődés. A napi program súlyozásában a néző lakta térség és a naphoz társítható történések szolgáljanak kiindulásul. „Az én kis városom”, „a haza minden előtt”, aztán a magyar lakta területek, Közép-Európa, Európa, nagyvilág legyen a „stratégiai rács” adta térbeli rangsor. Értelemszerűen ne sugározzon közszolgálati adó idegen mintákkal szolgáló szappanoperákat. Időben a napi aktualitások mellett, amelyek körébe a friss híreken, az élő sportközvetítéseken kívül beletartozik az is, ha kinyílt az első bánáti bazsarózsa a Mecsekben, a nap hagyományainak is szenteljenek teret (névünnepnek, évfordulónak, szokásnak), a nap ismeretterjesztő műsorait, játék- és dokumentumfilmjeit, tévéjátékait, kvízműsorait, a gyermekprogramokat is eszerint válogassák meg.

A televíziók ismeretterjesztő műsorai harmonikusan illeszkedjenek a tudományok, művészetek, közoktatás, köznevelés, közösségi művelés más csatornáiban, így az iskolákban, közgyűjteményekben, természetvédelmi parkokban, történelmi emlékhelyeken folyó tevékenységéhez, és viszont.

A közszolgálati adók hangolják egymáshoz műsoraikat. A helyi televíziók a regionális adók műsorát igazítsák helyhez, a regionális televíziók az országos adókét a régiókhoz, az országos adók a magyar lakta területeken mindenütt fogható tévék műsorához, és viszont.

A közszolgálati adó saját műsorfolyamán belül a lehetőségek szerint teremtsen összhangot a műsorok egymásutánjában.  Egy példa: ha nemzetközi íjászversenyt közvetít élőben, hozzá illő játékfilmeket, ismeretterjesztő műsort sugározzon a környezetében. Laurence Olivier V. Henrikjét, egy Robin Hood feldolgozást, rövidfilmet nyíllal vadászó természeti népről, Kassai Lajos lovas íjászról, a visszacsapó íj készítéséről, a számszeríjról, nyelvművelő műsort a nyíllal kapcsolatos szólásainkról, verset, amiben elhangzik a nap „főtémája” („Itt a nyilam, mibe lőjem …”), esti meseként rajz- vagy bábfilmet a kalandozó magyarokról (a Szentgalleni kaland mindkét változatban elkészült). Persze túlzásokba sem kell esni, a lényeg, hogy valamilyen kapcsolódási pont legyen a műsorfolyamban, hogy ha a néző egyik vagy másik műsorra másnap emlékezik, ugorjon be róla a többi közül még néhány.
 

A siker feltételei

Kormányzati szándék és képviselői jóakarat. (Úgy vélem, kétharmados hozzájárulást nem kívánna.) Együttműködés legalább a közszolgálati adók között. Alkalmas vezetők. Pénz a megvalósításhoz. Valójában nem kellene több pénz, csak a meglévőt illene műsorra fordítani, és nem zsebekbe vándoroltatni. A költségek legnagyobb része egyszeri befektetés, az archívum feltöltését jelenti. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a rókagomba megjelenéséről nem úgy kell hírt adni, hogy egyik nap kiszalad a szakértő és az operatőr az erdőbe, és a másik nap leadják. Ha elviseljük, hogy a televíziók arculata sok éven át nem változik, ugyanazok a logók, wischek, főcímek ismétlődnek nap nap után (ha jók, ráadásul idegesít is bennünket a változtatás), akkor miért zavarna, hogy az első hóvirágról szóló képes reggeli tudósítás évente egyszer ismétlődik? Jó néhány évvel ezelőtt ilyen szándékkal készítettem a TV2 számára egy több, mint 366, 5–5 perces darabokból[1]álló sorozatot Jelképkalendárium címmel, ami a nap jeles hagyományát ismertette a nézőkkel. Jellemző, hogy a sorozatot nem egészen kétszer adták le, holott évekig mehetett volna. Kilógott az adó Jó reggelt, Magyarország! című műsorából (a napi asztrológiai információ bezzeg nem).
 

A tematikus televíziózás sikere attól is függ, mekkora valószínűsége van annak, amit egyre gyakrabban hallani, hogy a hagyományos televíziózás kora is hamarosan véget ér, és a számítógépes, Internetes, digitális, széles sávú és más néven emlegetett televíziózás veszi át a helyét. Liberális vélemény szerint ez a jövő, s ez lesz a panacea minden televízióval kapcsolatos keservünkre. Egy biztos azonban, hogy egy évtizeden belül számottevő változás még Nyugat-Európában sem várható, és ha az új csoda be is váltja a hozzá fűzött reményeket, sokáig nem lesz nálunk mindenki számára elérhető (ahogy ma az Internetet is csak egy kisebbség látogatja). Azt pedig erősen kétlem, hogy a választani képtelen, alapvetően „alsó csakrás” érdeklődésű „széles tömegek” az Internetes televíziót értelmesebben fogja használni, mint a jelenleg rászabadított lehetőségeket. 

 

[1]A mozgóünnepek miatt. Farsang, húsvét, áldozócsütörtök,  pünkösd, úrnapja helyén lévő vasár- és hétköznapok is hagynak jelet a számunkra. Névnapként, állandó ünnepként, jelentősebb történelmi emléknapként, nemzeti ünnepként. Évfordulók, születésnapok  nem voltak tárgyai. Terveztem egy másik hasonló terjedelmű sorozatot e témakörben is (l. a Magyar Nemzet Ezen a napon történt, Ezen a napon született, Ezen a napon halt meg rovatát a Krónika oldalon), de abból semmi sem lett.. 

 

 

 

[1]A mozgóünnepek miatt. Farsang, húsvét, áldozócsütörtök,  pünkösd, úrnapja helyén lévő vasár- és hétköznapok is hagynak jelet a számunkra. Névnapként, állandó ünnepként, jelentősebb történelmi emléknapként, nemzeti ünnepként. Évfordulók, születésnapok  nem voltak tárgyai. Terveztem egy másik hasonló terjedelmű sorozatot e témakörben is (l. a Magyar Nemzet Ezen a napon történt, Ezen a napon született, Ezen a napon halt meg rovatát a Krónika oldalon), de abból semmi sem lett.. 

 

[1]Vö. a szólással: „zavarosban halászni”.

[2]A műsorrács mintájára használom, azért, mert – szerintem – kifejezi azt a szándékot, hogy minden szabályozandó és ellenőrizendő dologra az ember mintegy rácsként vetíti rá stratégiai szempontrendszerét. NKA elnökként hasonlót alkalmaztam.

[3]Az MTV és a DUNA TV lehetne ez a kettő. Takarékosságból az m2-t megszűntetném, illetve a DUNA TV-be olvasztanám.

[4]Vö. komplex tanítási modell.

[5]A mozgóünnepek miatt. Farsang, húsvét, áldozócsütörtök,  pünkösd, úrnapja helyén lévő vasár- és hétköznapok is hagynak jelet a számunkra. Névnapként, állandó ünnepként, jelentősebb történelmi emléknapként, nemzeti ünnepként. Évfordulók, születésnapok  nem voltak tárgyai. Terveztem egy másik hasonló terjedelmű sorozatot e témakörben is (l. a Magyar Nemzet Ezen a napon történt, Ezen a napon született, Ezen a napon halt meg rovatát a Krónika oldalon), de abból semmi sem lett.. 

 

 

Magyar Irodalmi Lap  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap