Tájszavak és egyéb, nem közismert szavak jegyzéke

Duray Miklós, h, 01/27/2014 - 00:26

 

 

Abajgat – zaklat, piszkál
Ahasvérus (Achasverós, Asversus) – Xerxes perzsa király nevének héber alakja, Eszter könyvében
(Ószövetség) gyakran elöfordul. A perzsa király zsidó származású felesége megoltalmazta a zsidókat a Hámán által tervezett kipusztítástól, akinek a terv meghiúsulása után vesznie kellett. Más értelmezés szerint Ahasvérus a kegyetlen, dőzsölő zsarnok. Atvitt értelemben: legendás alak, az „örök zsidó“, aki mindaddig nyughatatlan bolyongásra ítéltetett, amíg a Megváltó vissza nem tér a földre; ő a bolygó, hazájától megfosztott zsidó.
Bandérium – díszes öltözetű lovas csapat; az említett esetben a szekeres gazdák, díszes, sujtással ékesített fekete posztó öltözékű csapata.
Barkó, barkók – a Sajó, a Zagyva, a Rima, azaz a Tisza mellékfolyóinak vidékén, Borsod, Heves, Gömör és Nógrág vármegyében, az ún. Erdőháton a honfoglalás óta élő, főleg római katolikus jobbágy palócság.
Békasókő – patakok és folyók hordalékában lelhető görgetegkő, fehér kvarckavics.
Bérc – hegycsúcs; a hegygerinc legmagasabb pontja.
Bodega – hideg italokat és ételeket árusító üzlet.
Boglár – díszes gomb, csat vagy ilyen rendeltetésű ötvösmunka, esetleg ruhára tűzött, arany vagy ezüstfonállal varrt díszítés.
Bognár – kerékgyártó.
Bokálkodik – öklendezik, hányingere van.
Bőgős (hajó) – olyan ormányos hajó vagy dereglye, amelynek orra (az orrtőkében végződő bálványa) a nagybőgő csigájára hasonlít.
Budi – árnyékszék; gödör fölé, deszkából épített illemhely.
Burnya – gaznövény, dudva.
Büsseng – bukfenc.
Bűbájos – varázslatosan szép; varázsló erejű; megrontó.
Csanak – egy darab fából faragott egyfülű ivóedény.
Csalitojás – tyúkot a tojóhelyre csalogató tojás vagy tojásszerű tárgy.
Csanál (csana’) – csalán.
Csat – masli, masnyi, csomó, bog.
Csáté – lápos területeken növő, sáshoz hasonlító kákás növény.
Csenteres (csenderes) – bozótos, cserjés terület.
Cserény – vesszőfonat, vesszőből font kerítés vagy egyéb lapos tárgy.
Csevice – savanyúvíz; gyengén szénsavas, vastartalmú ásványvíz.
Csicsóka (Helianthus tuberosus) – A napraforgóval rokon takarmánynövény. Vadon is él, többnyire elgazosodott kultúrterületek közelében. Gyökérgumója ehető.
Csíkász – csík halat fogó, halászó ember.
Csillám – lemezes, hexagonális szilikát; biotit, muszkovit; mélységi és átalakult kőzetek ásványa és ezek mállási terméke (macskaarany, macskaezüst); máriaüveg.
Csinányi – csinálni, tenni, munkálkodni, alkotni, építeni, létrehozni, létesíteni.

100

Dodó – József beceneve.
Elkasmar – mohón elvesz, elragad valakitől valamit.
Előttes (idő) – régmúlt, korábbi.
Farkasgúzs – a térdalját és a könyökhajlatot egybezáró gúzs, azaz guggoló állásban a térd alá és az   összekötött csuklóval a mellkas felé behajtott kar közé vízszintesen dugott bottal kikényszerített testtartás, amelyből nem lehet felállni.
Farval (farral) jött a világra – a magzat fordított fekvésű világrajövetele, az újszülött maradó sérülését okozhatja.
Felhérc – lovaskocsi elején a kocsirúd töve fölött levő raktér szintje alatt, szilárdan elhelyezett keresztrúd (az első futómű része), amelyre a hámfák gyűrűjét akasztják.
Fentő (ferentő) – kerék; kukorica- vagy búzalisztből készült, kör alakú sütemény, melyet forró vízben abálnak, mézzel édesítenek és túróval vagy mákkal ízesítenek.
Fertály – több szókapcsolatban használatos, minden esetben az egész illetve egység negyedét jelenti. Például fertályóra.
Fundus – telek, házhely.
Güzü – apró, egérféle mezei rágcsáló; kitartóan dolgozó, gyűjtögető ember.
Góré (kukoricagóré) – magas, szellős szerkezetű, általában lécből vagy fák ágából, gallyakból (cserényből) font, kukorica tárolására készített építmény.
Gőte – gyíkszerű állat (foltos szalamandra).
Gyimbor(os) – fagyöngy, fagyönggyel benőtt.
Gyít – akadályoz, gátol, folyóvíznek gátat vet.
Gyolcs –Csallóköz betelepített római katolikus lakója) finom fehér vászon.
Hámfa – a felhérchez gyűrűvel és kampóval kapcsolt, bármikor lekapcsolható, a ló húzóerejét átvivő elem: a kocsi tengelyére merőleges, a ló testszélességével általában megegyező méretű, az istrángnak a felhérchez való csatlakoztatását szolgáló vasalt, vízszintes rúd. Akác-, nyír- vagy tölgyfából készült.
Hamvas – nagyméretű, durva szálú vászon vagy ponyva, ilyen anyagból készült, széna vagy szalma háton való hordására vagy szekerek letakarására használt takaró (lepedő, kötény; surc).
Hangyás – nem egészen normális, bolondos, „zsibbadt agyú”.
Huntyi – honti (Hont vármegyei).
Illatországút – az egy bolyba tartozó hangyák testének illatával jelzett út.
Istráng -- a ló testére a húzóerő átvitele végett erősített, a hámfához csatlakozó hosszú bőrszíj vagy kötél.
Kecskebucska – előrehajtott testtartasból végrehajtott bukfenc.
Kengyelfutó – az uraság hintaja előtt futó szolga; kitartóan futó, hírvivő ember.
Kézelő – ingujj koptatója, mandzsetta.
Kisbíró – a községi elöljáróság beosztottja, aki az elöljáróság döntéseit közhírré tette, kidobolta.
Kocsibak – a kocsis ülése.
Kokszőr – a hatalmat pénzért kiszolgáló, rossz szándékú ember; fogdmeg; besúgó; titkos ügynök; a sötét lélek visszatükröződése az arcon és a szemekben; olyan a lelke mint a szenesember arca.
Kuki – kiskukac; kukacszerű kis csúszómászó, hosszúkás csupasz állatka (pl. giliszta) vagy hasonló alakú emberi testrész beceneve.
Kukkó – Kukkónia lakója; bugyuta ember; a felsőbbségnek gondolkodás nélkül engedelmeskedő ember. Csallóköz betelepített római katolikus lakója.
Kukkónia – Csallóköz
Kupica – stampedli, stamperli; kb. 3-4 cl-nyi ital.

101
Lajbi – férfi posztókabát.
Lajt – szekér alvázára szerelt dongás, hordószerű tartály; ciszterna.
Lajtorja – létra.
Lapogatás – vállveregetés.
Lappad – apad, lohad.
Lármafa – vészjelzésre használt magas rúd. A felső végére szurkos szalmacsóvát kötöttek, s azt vész esetén meggyújtották.
Libafertály – a megtisztított és kizsigerelt liba piacon árusított egynegyede. A lévai piacon a hajnalban sütött liba melegen árusított negyedrésze.
Liptai – Liptó vármegyéből való (a 19. században így nevezték a juhtúrót).
Lívóka (lívó, töltike) – tölcsér; a bor áttöltésére szolgáló, eredetileg dongás, abroncsos borászati eszköz.
Loncsos – mocskos. Nagyszőrű állatnak a sártól vagy egyéb kosztól csomókban lógó, összeragadt szőrzete – loncsos medve.
Lopvamenyegzés – pap és tanúk nélküli házasság, nem törvényesített szerelmi kapcsolat, titkos szeretkezés.
Lőcs – a szekér oldalát tartó, vastag, görbe rúd. A kocsi tengelyéhez merőlegesen, kovácsolt acélgyűrűvel kapcsolódik.
Lucsok – nedvesség; lucskos gönc – nedves ruha; csupa lucsok: tetőtől talpig vizes, bőrig ázott.
Macskaarany – patakok homokos, finom hordalékában található, vastartalmát vesztett biotit aranyosan csillogó, apróra töredezett darabjai (csillám).
Macskaezüst – patakok homokos, finom hordalékában található, ezüstösen csillogó apróra zúzódott muszkovit (csillám). A muszkovit Moszkváról (a muszkákról) kapta az elnevezését, mivel Oroszországban nagy mennyiségben fordult elő. Kandallóajtók átlátható betétjeit készítették belőle.
Medvetalp – sima liszt, vaj, cukor, tojás, valamint dió vagy kakaó hozzáadásával készített omlós tésztából készült sütemény, alakja a medve talpára emlékeztet.
Megkukul (kuka) – bugyutává válik; elnémul (lásd kukkónia).
Mente (ruhadarab) – zsinóros, bélelt felső kabát.
Ménykűsok – mennykő sok; nagyon sok.
Mérő (űrmérték) – szemes termény mérésére szolgáló edény. Egy mérő kb. 62,5 l.
Molnárkalács – lepény alakúra sütött, gyúrt tészta, eredetileg liszt, víz és zsiradék hozzáadásával készült. Finomabb változatában a vizet tej, a zsírt egy kevés vaj helyettesíti.
Mony (tikmony) – tojás; tyúktojás.
Nadály – gyűrűsféreg; pióca.
Nőszdüh – nimfománia, fehérmájúság.
Nyeregszappan – a nyereg bőrének és más bőrtermékek tisztítására, megújítására, ápolására használt glicerintartalmú készítmény.
Nyiszorgás – nyikorgó vagy nyikorgásszerű hang.
Pagony – fiatal, ritkás erdő.
Pákász – lápokban, mocsarakban halászó, vadászó, madarászó ember.
Patazsír – a pata természetes nedvességtartalmának megőrzésére szolgáló szer.
Patuc (paduc) – édesvizi halfajta.
Pentő (pendely, pentöly) – alsószoknyaszerű, finom vászonból készült női ruha, szokás szerint az alsó (a felső szoknyából kilátszó) részét hímzéssel vagy csipkével díszítették.
Perje – gyomnövény, tarackbúza.
Polozsnok (polozsnyík, polozsnak) – csalitojás.
Pöröly – nagy kalapács, melyet vas kovácsolására, kőtörésre, ékek beverésére használnak.

102
Rácsúnyít – durván rászól; lepiszkít; kígyót-békát kiált valakire.
Részes arató – gabona vagy más betakarított termés egy részéért munkát végző mezőgazdasági munkás.
Rénusforint – a XVIII. században használt fizetőeszköz. Pl. a Pálos rendnek (melyet II. József a többi szerzetesrenddel együtt betiltott) az uralkodó által elkobzott vagyonát ebben a pénznemben határozták meg. Nem értelmezhető az átváltási kulcsa.
Rétlya – létra.
Rőf – hosszmérték, mely karhosszat jelent. Legelterjedtebb hossza 69,5 cm, Magyarországon 77,8 cm volt. Amit valamikor a textilkereskedelemben dupla szélességnek neveztek az  két rőfnyi volt.
Rőfös rúd – egy rőfnyi hosszúságú farúd, szövet mérésére.
Sanda – gyanakvó, bizalmatlan.
Sank, sankos – agyagos; iszapos; sáros; hordaléktól zavaros; sáros, agyagos mélytalaj.
Sás – nedves, mocsaras helyen növő, hosszú levelű növény.
Sárlik – feltűnően kimutatja párzási szándékát, nemi gerjedelmeit.
Sebtiben (sebtében) – kapkodva, sietve.
Séd – patak.
Sergő (por) – örvénylő, forgó, pörgő.
Száldokfa (szádokfa, szádogfa) – hársfa.
Szátva – szövőszék.
Szepsi (szepesi) – a Szepességből származó.
Tapogni – egy helyben topogni.
Társzekér – négykerekű, nagyméretű, lapos rakfelületű, teherszállító lófogat.
Tarjányi – Tarjánba való.
Tik – baromfi, csirke, tyúk, majorság.
Töltike – borászok által használt fa- vagy pléhtölcsér.
Töfög – hangutánzó szó; szaggatottan fel-felhörgő hang; böfögő, puffogó hang; szaggatott orrhang.
Töppedt – töpörödött, zsugorodott, összeszáradt.
Tőzsér – kereskedő, kupec.
Tüsző – bőrből, vászonból készült erszény vagy ökör szarvából készült tok.
Tűzikutya – tűzbak, tűzibak. A zárt térben lévő nyitott tűzhelyeken a parázs, illetve a tűzön fekvő fahasábok tartására készült tárgy. Régészeti leletként: kúpalakú cseréptárgy. Újabban kovácsoltvasból készítik.
Tűzmester – tüzér; irányított nagy tűz felügyelője.
Ujjas – kiskabát.
Vajákos – kuruzsló, jós.
Varnyú – varjú.
Veknyi – hosszúkás kenyér.
Vezérkötél, vezérsodrony – a folyó két partja között kifeszített kötél, a komp elsodródásának megakadályozására.
Villő – tündér, szellem.
Villőzés: téltemetés – népszokás, emberformára feldíszített faágat meggyújtják és kiviszik a faluból, esetleg vízbe dobják.
Vitézkötés – férfiruha zsinórból készült díszítése.
Zeke – a gyapjú természetes színét megőrző, durva posztóból készült férfikabát.
Zsenge – fiatal; új hajtás.

103

Földrajzi nevek jegyzéke

Abaúj (Abaúj-Torna) – Újvár vármegyét Abaújvárról (Gönc közelében lévő településről) nevezték el hajdan, később egyesítették Torna vármegyével, így lett 1881- óta Abaúj-Torna vm. 1920- ban államhatárral kettészakították, ezért magyarországi maradványa azóta Borsod-Abaúj, majd
Borsod-Abaúj-Zemplén megye néven létezik. Jelenleg - szlovákul: Abov. Az elszakított területe Kassa megye része.
Ajnácskő (szlovákul: Hajnáčka) – Gömör és Kishont törvényesen egyesített vm. feledi járásának községe. Várhely. Trianonban a feledi járást Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákiához került. Ajnácskő ma Besztercebánya megye losonci járásában található.
Alistál (további részei: Felistál, Tőnye) – Pozsony történelmi vm. dunaszerdahelyi járásának községe. Alistál, Felistál és Tőnye egyesítésével eredetileg a Tőnyeistál nevet kapta. Trianonban Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákiához került. Az elcsatolás után változtatták meg az egyesített községek nevét Alistálra. Szlovákul egy ideig Hroboňovo volt a neve, most Dolný Štál. Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Almágy (Gömöralmágy) – közigazgatási meghatározása Ajnácskőével azonos. Jelenleg – szlovákul: Gemerský Jablonec.
Aranyos (Csallóközaranyos) – Komárom vm. csallóközi járásának községe a Trianonban szétszakított terület szlovákiai részén. Jelenleg – szlovákul: Zlatná na Ostrove, Nyitra megye komáromi járásában található.
Balassagyarmat – Nógrád vm. balassagyarmati járásának települése. Korábban megyeszékhely volt. A Trianonban szétszakított területnek a maradék magyarországi részén található.
Balogfala – történelmi közigazgatási meghatározása Ajnácskőével azonos. Jelenleg – szlovákul: Blhovce, Besztercebánya megye rimaszombati járásában található.
Bánréve – Gömör és Kishont törvényesen egyesített vm. Putnoki járásának községe. A Trianonban szétszakított terület maradék magyarországi részén található.
Baracska (Barsbaracska) – Bars történelmi vm. verebélyi járásának községe. Jelenleg – szlovákul: Bardoňovo, Nyitra megye érsekújvári járásában található.
Bars – történelmi vármegye, székhelye Aranyosmarót, várhelye Léva volt, 1920-tól a vm. egész területe Csehszlovákiához, majd Szlovákiához került, ezzel megyeként is megszűnt. 1938 –1945 között Bars és Hont ideiglenesen egyesített vármegyeként létezett – azóta Bars csak tájegységet jelent. Jelenleg – szlovákul: Tekov, Nyitra megye része.
Bataháza – Az Ajnácskő és Almágy közötti terület neve. (Csevicepuszta/Šťavica)
Besenyő (Zsitvabesenyő) – Bars vm. verebélyi járásának községe. Jelenleg – szlovákul: Bešeňov, Nyitra megye.
Béla – Esztergom vm. Párkányi járásának községe. Jelenleg – szlovákul: Belá, Nyitra megye érsekújvári járásában található.
Borsod – Szent István által alapított vármegye.
Bögölypatony – közigazgatási meghatározása Alistállal azonos. Azon elszakított községek egyike, amelynek az államhatalom megváltozása után nem adtak idegen elnevezést, mert a községnevek megváltoztatásakor már nem volt önálló – Diósförgepatony részét alkotta.
Bucsony – a Cserhát egyik jellegzetes fájáról, a bükkről elnevezett terület, a Medves hegycsoporttól északra van, Nógrád vm. keleti sarkának Csehszlovákiához, majd Szlovákiához került részén.

104

Bükkalja – régi helynév Várgedén.
Csalló – a Csallóköz egyik folyószerű vize, talán a mostani Kis-Duna.
Csallóköz – a Kis-Duna, a Nagy-Duna és a Vág- Duna által határolt szárazföldi sziget, a Nagy-Dunától északra – a monda szerint Aranykert. Területén volt Európa egyetlen szárazföldi deltája, melyet a bősi vízierőmű építésével tönkretettek. Területe Pozsony történelmi vármegye, Győr vármegye és Komárom vármegye között oszlott meg. Jelenleg – szlovákul: Žitný Ostrov, területe Nagyszombat megye és Nyitra megye között oszlik meg.
Csantavér – Bács-Bodrog történelmi vm. topolyai járásának községe. Trianonban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. Jelenleg – szerbül: Čantavir, a szerbiai Vajdaság tartomány része.
Csetnek – Gömör vm. később Gömör-Kishont vm. rozsnyai járásának települése. Jelenleg – szlovákul: Štítnik, Besztercebánya megye nagyrőcei járásának területén található.
Csicsó – Komárom vm. csallóközi járásának községe. Jelenleg – szlovákul: Čičov, Nyitra megye komáromi járásának terüleletén található.
Csík – a hét székely szék egyike. Csík történelmi vm. egész területét Romániához csatolták. Jelenleg – románul: Ciuc, Hargita megye része.
Csiliz – Csicsótól a Duna folyásával ellentétes irányú vízfolyás, mely a Duna bal partján torkollik a folyóba. Jelenleg – szlovákul: Čiliž.
Csilizköz – a Dunától és a Csiliztől határolt, Győr vm. tószigetcsilizközi járásához tartozó terület, mely 1920 óta Csehszlovákiához szakítva különböző közigazgatási egységekhez tartozott. Jelenleg - szlovákul: Medzičilizie, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásának területén.
Csongrád – Csongrád vm. Csongrád várhely a megye északi területén.
Csontárok – a Ragács oldalában nyíló, vulkanikus-üledékes összlet alkotta völgy, számos őskövületet tartalmaz.
Csütörtök (Csallóközcsütörtök, Csütörtökhely) – Pozsony történelmi vm. somorjai járásának települése. Jelenleg – szlovákul: Štvrtok na Ostrove, Nyitra megye dunaszerdahelyi járásában található.
Csütörtökhely (Csütörtök, Csallóközcsütörtök) – a meghatározása azonos Csütörtökével. Nem tévesztendő össze a szepességi Csütörtökhellyel.
Deresk – Gömör-Kishont vm. tornaljai járásának települése. Jelenleg – szlovákul: Držkovce, Besztercebánya megye nagyrőcei járásában található.
Dióspatony – lásd: Diósförgepatony.
Diósförgepatony – A Patonyok Pozsony történelmi vm. dunaszerdahelyi járásában vannak. Az Étékkel és Karcsákkal együtt Csallóköz egyik ősi, valószínűleg a honfoglalás kora előtti (avarkori) bonyolult település-szerkezeti részét alkotják. Jelenleg – szlovákul: Potôň, Orechová Potôň, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Dobfenek (Dobfenék) – Gömör és Kishont vm. feledi járásának községe. Jelenleg – szlovákul: Dubno, és Besztercebánya megyében van.
Dobóca – meghatározása Dobfenekkel azonos. Szlovákul: Dubovec.
Doboka – 1. Történelmi vármegye. Szolnok (Külső-, Belső-, Közép-Szolnok) vármegyének átcsatolásával 1880-ban Szolnok-Doboka vármegyévé alakult. 2. Község Doboka történelmi vm. területén, Szamosújvár (románul Gerla) közelében. Trianonban a vm. egész területe Romániához került. Jelenleg – románul: Dabaca, Cluj azaz Kolozs megye része.
Duna (Nagy-Duna, Kis-Duna) – a Kárpát-medence legnagyobb folyója. Leghosszabb folyamszakasza a történelmi Magyarország területén volt. A Duna-medence, határolva a Kárpátok karéjával azonos volt a Magyar Királyság állami területével.

105

Ebed – Esztergom vm. párkányi járásának községe, a Trianonban szétszakított terület Csehszlovákiához, majd Szlovákiához csatolt részén. Jelenleg – szlovákul: Obid, Nyitra megye érsekújvári járásának területén található.
Egeg – Hont vm. ipolysági járásának községe. Jelenleg – szlovákul: Hokovce, Nyitra megye lévai járásának területén van.
Egyházasbást – Gömör és Kishont vm. feledi járásának községe. Jelenleg – szlovákul: Nová Bašta. Közigazgatási leírása Ajnácskőével azonos.
Érchegység (Gömör-Szepesi Érchegység) – az Északi Középhegység (eredeti nevén: Magyar Középhegység) és az Alacsony Tátra között elterülő, nagy kiterjedésű, középmagas, erdőborította Vepor, északon az Alacsony Tátra, északkeleten a Galmusz, délkeleten a tornai karszt, keleten a Szomolnok-Kassai hegycsoport határol. Területének nagy része Szepes történelmi vm. és Gömör vm. területén található. Trianonban az egész terület Csehszlovákia, majd Szlovákia részévé vált. Jelenleg – szlovákul: Slovenské rudohorie, Besztercebánya megye, Kassa megye és Eperjes megye területén található.
Esztergom – Szent István által alapított vármegye és királyi székhely. Központja Esztergom városa a Duna jobb partján. A Trianonban kettészakított területnek a Duna bal partján fekvő része Csehszlovákia, később Szlovákia részévé vált, a jobb parti területe a maradék Magyarország területén maradt.
Éte, Éték – lásd: Dióspatony.
Farkasd (Vágfarkasd) – Nyitra történelmi vm. vágsellyei járásának nagyközsége. A trianoni döntéssel a vármegye egész területe Csehszlovákia,majd Szlovákia részévé vált. Jelenleg – szlovákul: Vlčany, Nyitra megye vágsellyei járásának területén található.
Felistál – lásd: Alistál.
Förgepatony – lásd: Dióspatony.
Füge (Gömörfüge) – Gömör-Kishont vármegye tornaljai járásában lévő község. A Trianonban hozott döntéssel Csehszlovákia, majd Szlovákia részévé vált. Jelenleg – szlovákul Figa, Besztercebánya megye rimaszombati járásában található.
Fülek – Nógrád vm. losonci járásában lévő település, várhely. A trianoni döntéssel a megye területének Csehszlovákiához csatolt, majd Szlovákiához került részében található. Jelenleg – szlovákul: Fiľakovo, Besztercebánya megye losonci járásában.
Galyaság – A Mátrában van, a Galya-tetőhöz zárkózó területet jelenti.
Garam – Észak-Magyarország, ma Szlovákia központi folyója, a Dunába ömlik. A garamfő a Király- hegy déli lábánál, a garamtő Garamkövesdnél, Esztergommal szemben található. Latin neve: Granum, szlovákul Hron.
Gács (Új-Gács) – Nógrád vm. gácsi járásának székhelye. Magyarország első posztógyára működött itt. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához került, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Halič, Besztercebánya megye losonci járásában található.
Gede – Várgede vára.
Gedővára – lásd: Várgede.
Gortva – Medvesalját északról határoló patak és völgye.
Gömör – Gömör vm., 1808-tól Kishont vm.-vel egyesíttetett, Rimaszombat székhellyel. A két megyerész közötti határ a Sajó mentén haladt. A történelmi Magyarország egyik sajátos területe, mely Trianonban a Putnoki járás egy részének kivételével Csehszlovákiához került, később Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Gemer, nagyobbik része Besztercebánya megye, kisebbik része Kassa megye részét alkotja.
Gömörország – Gömör és Kishont lokálpatrióta, költői elnevezése. Ezt újabban B. Kovács István régész, helytörténész és Ulman István fafaragó iparművész tette ismét közismertté.
Gúta – Komárom vm. csallóközi járásának települése. A Trianonban hozott döntéssel Csehszlovákiához csatolták, később Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Kolárovo, Nyitra megye komáromi járásában található.

106

Gyimes (Gyimesek: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk) – sajátos tájegység a magyar nyelvterület peremén, a Kárpátok keleti lejtőjén az ezeréves határ mentén. Megközelíthető Csíkból. Csík vm. szépvizi járása területén fekszik Gyimespalánk (rom: Palanca) kivételével. A Trianonban hozott döntéssel Romániához csatolták. Jelenleg – románul: Lunca de Sus, Lunca de Jos, Faget.
Helemba – Hont vármegye szobi járásának községe, a trianoni döntéssel Csehszlovákia, később Szlovákia része lett. Az Ipoly folyó dunai torkolatánál, festői környezetben fekvő település. Jelenleg – szlovákul: Chľaba, Nyitra megye érsekújvári járásában található.
Heves – Heves vm. Magában foglalja a Palócföld egy részét. Jelenleg a Trianon utáni maradék Magyarországon található.
Hidegkút (Medveshidegkút) – Gömör-Kishont vm. feledi járásának Medvesalja kistájegységhez tartozó községe. A Trianonban szétszakított terület Csehszlovákiához, később Szlovákiához került része.
Hodos (Nemeshódos) – Pozsony történelmi vm. dunaszerdahelyi járásának községe. A Trianonban meghozott döntéssel Csehszlovákiához, majd Szlovákiához került. Jelenleg – szlovákul: Vydrany, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Hont – Hont vagy Nagy-Hont vm. Területe az Ipoly folyó mindkét partjára kiterjedt. A megye székhelye Ipolyság volt. A trianoni döntéssel kettészakították, kisebbik része a maradék Magyarországon maradt, ideiglenesen egyesítették Nógrád vm. maradék területével, később Pest megyéhez csatolták, nagyobbik része Csehszlovákiához, majd Szlovákiához került. Jelenleg – szlovákul: Hont. Területe Nyitra megye és Besztercebánya megye között oszlik meg.
Hugyag – Nógrád vm. balassagyarmati járásának községe. A trianoni döntéssel szétszakított területnek a maradék magyarországi részén maradt.
Ilka szigete – valószínűleg Csallóköz.
Ipoly – a Garamtól keletre eső, jelentősebb folyóvíz, a Duna mellékvize. A trianoni államhatár megvonása után középső folyásának egy része és egész alsó folyása határfolyóvá vált. Nógrád és Hont folyója. Forrásvidéke jelenleg Szlovákia területén van, Szlovák neve: Ipeľ
Jelsőc – Nógrád vm. losonci járásának területén fekszik. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, később Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Jelšovce, Besztercebánya megye losonci járásának területén található.
Jóka – Pozsony történelmi vármegye diószegi járásának települése, a Kis-Duna mellett. A Trianonban meghozott döntés értelmében Csehszlovákiához csatolták, később Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Jelka, Nagyszombat megye galántai járásának területén található.
Kassa – Abaúj, majd Abaúj-Torna történelmi vm. kassai járásának nagy települése, megyeszékhely. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Košice, Kassa megye székhelye.
Karancs – a Cserhát-hegység északi nyúlványa, Nógrád megyében van.
Karancsalja – Nógrád vm. losonci járásának községe. A trianoni döntés után a maradék Magyarországon maradt.
Karancsság – A Karancs hegyhez közvetlenül kapcsolódó kistájegység, de község is, eredetileg Nógrád vm. szécsényi járásában. A maradék Magyarországon maradt.
Karcsák – lásd: Dióspatony.
Kecső – Gömör, majd 1808-tól Gömör és Kishont történelmi vm. tornaljai járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához került, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Kečovo, Kassa megye rozsnyai járásában található.
Kicsind – Esztergom vm. párkányi járásának községe. A terület kettészakítása miatt Csehszlovákiához került, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul Malá nad Hronom, Nyitra megye érsekújvári járásában található.

107
Királyfiakarcsa – Pozsony történelmi vm. dunaszerdahelyi járásának községe, a Karcsa névtagú községcsoport egyike (lásd: Dióspatony). Jelenleg – szlovákul: Kráľovičové Kračany, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Királyi (Sajókirályi) – Gömör, majd 1808-tól Gömör és Kishont történelmi vm. tornaljai járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Králik, közigazgatásilag egyesítve Tornaljával. Besztercebánya megye nagyrőcei járásában található.
Kis-Duna – Pozsony alatt, Vereknye határában ágazik ketté a Duna két ágra. A Kis-Duna a bal oldali mellékág. Kérdéses, hogy a középkorban nem a Kis-Duna volt-e a folyó főága.
Kolozsvár – Kolozs történelmi vm. székhelye. A trianoni döntéssel a megye egész területét Romániához csatolták. Jelenleg – románul a város: Cluj-Napoca, a megye: judetul Cluj.
Komárom – Komárom vm. székhelye, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál. A megye területét a trianoni döntéssel az ott államhatárrá tett Dunaszakasz vonalán kettészakították. A megyeszékhely Csehszlovákiához került, majd Szlovákia része lett. A maradék Magyarországon Esztergom vm. és Komárom vm. területmaradékát Komárom, majd Komárom-Esztergom megyévé egyesítették. Jelenleg – szlovákul: Komárno. A megye elszakított területe két szlovákiai megye között oszlik meg. Nagyobbik része Nyitra megyéhez, töredéke Nagyszombat megyéhez tartozik. Komáromvárosa a vele azonos nevű járás székhelye.
Korond – Udvarhely történelmi vm. parajdi járásának községe. Híres fazekasfalu. A trianoni döntéssel egész Udvarhely vm. Romániához csatoltatott. Jelenleg – románul: Corund, Hargita (Harghita) megye területén található
Köbölkút – Esztergom vm. párkányi járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához, majd Szlovákiához került. Jelenleg – szlovákul: Gbelce, Nyitra megye érsekújvári járásában található.
Kukkónia – Csallóköz gúnyneve.
Kunság – Kiskunság Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. területén, Nagykunság Jász-Nagykun-Szolnok vm. területén fekvő nagytájegység. Valamikor a betelepült kunok autonóm jogokkal felruházott szállásterülete.
Kürt (Csallóközkürt) – Pozsony történelmi vm. dunaszerdahelyi járásának községe. A trianonidöntéssel Csehszlovákiához került, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Ohrady, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Lapujtő – Nógrád vm. salgótarjáni járásának községe. A trianoni döntéssel a maradék Magyarország része maradt.
Léva – Bars vm. lévai járásának települése. A területnek a trianoni döntéssel való kettészakítása után Csehszlovákiához került, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Levice, Nyitra megye lévai járásában található.
Libád – Esztergom vm. párkányi járásának települése. A megye államhatárral való szétszakításakor Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Ľubá, Nyitra megye érsekújvári járásának területén található.
Liptó – Liptó történelmi vm. neve, de nagytájegységet is jelöl. A vármegye, miután a trianoni döntéssel Csehszlovákia része lett, megszűnt. Jelenleg – szlovákul: Liptov, területe Eperjes és Zsolna megye között oszlik meg.
Losonc – Nógrád vm. losonci járásának települése, a szlovák-magyar nyelvhatáron. A trianoni döntéssel szétszakított terület Csehszlovák, majd szlovákiai részére került. Jelenleg – szlovákul: Lučenec, Besztercebánya megye losonci járásában található.
Mágnes-szikla – a Pogányvár délkeleti peremén levő bazalttömb. Magnetit (mágnesvasérc) tartalma miatt mágneses anomáliát mutat, megfordítja az iránytű mutatóját.
108
Máramaros – Máramaros történelmi vm., neve nagytájegységet is jelent. Székhelye Máramarossziget volt. A trianoni döntéssel Romániához került. Jelenleg – románul: Maramures.
Mátra – Heves és Nógrád vm. határán emelkedő hegység. Legmagasabb pontja a Kékes tető.
Mátyusföld – nagytájegység Csallóköztől északra és keletre. A középkorban Csák Máté birtokolta, illetve bitorolta.
Medves – a Cserhát hegység egyik északi hegycsoportja, Nógrád vm. területén van.
Medvesalja – a Medves hegység keleti tövénél lévő jellegzetes kistájegység. Területéhez öt község tartozik.
Megyer (Nagymegyer) – Komárom vm. csallóközi járásának települése. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Veľký Meder, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Mihályfa (Szentmihályfa) – Pozsony történelmi vm. dunaszerdahelyi járásának községe, a Patonyok
tőszomszédságában van. A trianoni döntéssel Csehszlovákiahoz került, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Michal na Ostrove, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Mogyorós-kút – dűlőnév, egy cseviceforrás neve.
Nagylég – Pozsony történelmi vm. somorjai járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákiához került. Jelenleg – szlovákul Lehnice, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Nemesabony – Pozsony történelmi vm. dunaszerdahelyi járásának községe. Neve előfordul Nagyabony változatban is. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Veľké Blahovo, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Nógrád – település és várrom Nógrád vm. Nógrádi járásában. Nógrád vm.-ét a trianoni döntéssel kettészakították, részint az Ipoly folyása mentén. A maradék Magyarországon maradt megyerészt átmenetileg összevonták Hont vm. maradék területével, majd később a honti területet Pest megyéhez csatolták, a maradék Nógrád jelenleg ismét önálló megye. A Csehszlovákiához, majd Szlovákiához került része több járás között oszlott szét, többé nem alkotva önálló területi egységet. Jelenleg – szlovákul: Novohrad. Területe Besztercebánya megye losonci, poltári és nagykürtösi járásában található.
Óbást – Nógrád vm. losonci járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Stará Bašta, Besztercebánya megye rimaszombati járásában található.
Ördögjancsi – emberre emlékeztető sziklaalakzat a Pogányvár délkeleti omladékperemén.
Palócföld – pontosan nem meghatározható terület, mely Borsod, Abaúj, Torna, Heves, Gömör, Nógrád, Hont és részint Bars megyére terjed ki. Palócföld szívét azonban Hont, Nógrád, Heves és Gömör alkotja.
Patonyok – lásd: Dióspatony.
Pelsőc – Gömör, majd Gömör-Kishont történelmi vm. települése. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Plešivec, Kassa megye rozsnyai járásában található.
Pest – Budapestnek a Duna bal partján fekvő része, 1872- ig önálló település volt.
Pogány-vár – a Medves hegycsoport része, bazaltfennsík.
Pozsony – szabad királyi város, a magyar királyok koronázó városa. Pozsony történelmi vm. teljes területét a Duna medrén túli területek kivételével a trianoni döntés értelmében Csehszlovákiához csatolták, majd megyeként megszűnt. Jelenleg – szlovákul: Bratislavská župa, Területe Pozsony megye és Nagyszombat megye között oszlik meg. Pozsony város Szlovákia fővárosa.

109

Pókatelke – Dunaszerdahely része, a város települési elődjeinek egyike.
Putnok – Kishont, majd Gömör és Kishont történelmi vm. települése, járási székhely. A trianoni döntés meghagyta a maradék Magyarország részeként. Közigazgatásilag Borsod-Abaúj-Zemplén megye része lett.
Ragács – a Medves hegycsoport egyike. A Kárpát-medencei záróvulkanizmus idején működő tűzhányó volt, mint az ajnácskői és a sőregi várhegy is.
Ragyolc – Nógrád vm. losonci járásának községe.
Rárós – Nógrád vm. szécsényi járásában valamikor önálló község volt, majd egyesült Múlyaddal.
Rárósmúlyad – Nógrád vm. szécsényi járásának községe, az Ipoly jobb partján. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia lett. Jelenleg – szlovákul: Muľa, Besztercebánya megye losonci járásában található.
Ráróspuszta – Rárósmúlyadhoz tartozó terület – tanya. A trianoni döntés után csehszlovák határőrközpont lett.
Révkomárom – Komárom nem hivatalos neve. Régebben használatos volt, jelenleg a köznyelvben a Duna jobb és bal partján, államhatárral elválasztott város két felének megkülönböztetésére használják a bal parti Komárom megjelölésére (a jobb parti várost a balpartiak Túl-Komáromnak is nevezik).
Rima – Kishont és Gömör folyója, a Vepor hegységben ered és Bánrévénél ömlik a Sajóba.
Rimaszombat – eredetileg Kishont , majd Gömör és Kishont történelmi vm. települése. Megyeszékhely. Trianonban Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Rimavská Sobota, Besztercebánya megye rimaszombati járásában található.
Rozsnyó – eredetileg Gömör vm. majd Gömör és Kishont vm. települése. Szabad királyi város volt és bányaváros. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Rožňava, Kassa megye rozsnyai járásában található.
Sajó – Gömör és Borsod folyója, az Érchegységben ered és Tiszaszederkénynél torkollik a Tiszába.
Sajókirályi – lásd: Királyi.
Sáros – Sáros történelmi vm., valamint nagytájegység elnevezése. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. A megye az elcsatolással megszűnt. Jelenleg – szlovákul: Šariš, Eperjes megye területének egy részét alkotja.
Sikabony – Dunaszerdahely tőszomszédságában levő település, jelenleg közigazgatásilag a város részét alkotja.
Sőreg – Gömör vm., majd Gömör és Kishont vm. községe. Várhely. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Šurice, Besztercebánya megye losonci járásában található.
Szabadka – Bács-Bodrog történelmi vm. területének települése. A történelmi Magyarország egyik legnagyobb külterületű városa. A trianoni döntéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták, Jelenleg Szerbia része, szerbül: Subotica.
Szántó – Hont vm. ipolysági járásának községe, ismeretes a savanyúvize. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Santovka, Nyitra megye lévai járásában található.
Szászrégen – Maros-Torda történelmi vm. régeni alsó járásának székhelye. A trianoni döntéssel a vármegye egész területe Romániához került, majd megyeként megszűnt. Románul: Reghin.
Szécsény – Nógrád vm. szécsényi járásának települése. A trianoni döntéssel szétszakított megyének a maradék Magyarországon maradt részén van.
Szeged – Csongrád vm. területének nagy települése, törvényhatósági jogú városa, jelenleg a megye székhelye.

110
Szék – Doboka vm., majd Szolnok-Doboka történelmi vm. települése. A trianoni döntéssel Romániához került. Jelenleg – románul: Sic, Kolozs (Cluj) megyében található.
Székelyudvarhely – Udvarhely-szék, majd Udvarhely történelmi vm. központi települése. A trianoni döntéssel Romániához került. Jelenleg – románul: Odorheiu Secuiesc.
Szilice – Gömör majd Gömör és Kishont történelmi vm. rozsnyai járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Silica, Kassa megye rozsnyai járásában található.
Szilicei jegeslyuk – Szilice község határában, a községről elnevezett fennsíkon északi irányba nyíló barlang, melyben nyáron is megmarad a jég.
Szentmihályfa – lásd: Mihályfa.
Szepesség – néhai történelmi vármegye és főleg német telepesek lakta észak-magyarországi, most szlovákiai nagytájegység elnevezése. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához került, majd Szlovákia része lett. A Magyarországtól való elcsatolásával a vármegye megszünt, majd 1945 után a német lakosságot is elűzték. Jelenleg – szlovákul: Spiš, Eperjes megye területének egy részét alkotja.
Szepsi – Torna vm. majd Abaúj-Torna történelmi vm. cserháti járásának székhelye. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Moldava nad Bodvou, Kassa megye Kassa-környék járásában található.
Szerdahely (Dunaszerdahely) – Pozsony történelmi vm. dunaszerdahelyi járásának székhelye. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Dunajská Streda, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Szerecsenország – szerecsenek, azaz szaracénok – feketék vagy mohamedánok – mesebeli országa. A mórokat is nevezték szerecsennek.
Szoroskő – Rozsnyótól kelet felé, a tornai karsztbanmnyíló Hágó.
Tallós – Pozsony történelmi vm. galántai járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Tomašíkovo, Nagyszombat megye galántai járásában található.
Tardoskedd – Nyitra történelmi vm. érsekújvári járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett,a történelmi megye megszűnt. Jelenleg – szlovákul: Tvrdošovce, Nyitra megye érsekújvári járásában található.
Tarján – ótörök eredetű szó, méltóságot illetve törzsnevet jelent, azonos a tárkánnyal. Több magyarközségnév részét alkotja, legelterjedtebb Nógrádban és Hevesben, tárkány változata a Tiszavidékén. Nógrádban a népnyelvben leginkább Salgótarján rövidebb névváltozatakénthasználják.
Tengerszem-tava – karszt eredetű tó Sajókirályiban.
Terbeléd – Nógrád vm. losonci járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Trebušovce, Besztercebánya megye losonci járásában található.
Tild – Bars történelmi vm. verebélyi járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Telince, Nyitra megye nyitrai járásában található.
Titel – Bács-Bodrog történelmi vm. titeli járásának területén található. Itt torkollik a Tisza a Dunába. A trianoni döntéssel a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz csatolták. Jelenleg Szerbia része.
Tőnyeistál – lásd: Alistál.
Tornalja (Tornaalja) – Gömör történelmi vm. majd Gömör és Kishont vármegye tornaljai járásának székhelye. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg  –szlovákul: Tornaľa, 1948-1991 között Šafarikovo, Besztercebánya megye nagyrőcei járásában található.

111

Torontál – Torontál történelmi vm. neve, székhelye Nagybecskerek volt. A trianoni döntéssel a megye egész területét a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. Jelenleg – Szerbia része.
Törökbecse – Torontál történelmi vm. törökbecsei járásának székhelye. A trianoni döntéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. Jelenleg Szerbia része – szerbül: Novi Bečej.
Tőkés (Dunatőkés) – Pozsony történelmi vm. dunaszerdahelyi járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Dunajský Klátov, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Tőrincs – Nógrád vm. losonci járásának községe. Trianonban Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Trenč, Beszercebánya megye losonci járásában található.
Tugár – 1.Nógrád vm. gácsi járásának községe. Márványbányájáról és mészégetőiről volt ismeretes.A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia részévé vált. Jelenleg – szlovákul: Tuhár, Besztercebánya megye losonci járásában található. 2, Losonc településrésze, a Szilassy család birtoka volt.
Túróc – Túróc történelmi vm., valamint nagytájegység neve. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett, megyeként megszűnt. Jelenleg – szlovákul: Turiec. Területe Zsolna megye része.
Tyúkszar-bérc – a Bataháza fölötti rész helyi elnevezése. Az ottani agyagos kőzet mállásterméke tyúkszarra emlékeztet.
Ungvár – Ung történelmi vm. és ungvári járásának székhelye. A trianonban hozott döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd a Párizsi-békekötés a vm. nagyobbik részét a Szovjetuniónak ítélte. Jelenleg Ukrajnához tartozik – ukránul: Uzshorod, ott a Zakarpatszkaja oblasty része. Ung megye neve mára csak tájegységnévként maradt fent.
Vág – Észak-Magyarország – most Szlovákia – legnagyobb folyója. A Királyhegy északi oldalán ered, a Fehér- és a Fekete-Vág összefolyásával alakul egy folyóvá. Komáromnál ömlik a Dunába. Alsó folyásának néhány kilométeres szakaszán egy mederben folyik a Kis-Dunával, Vágduna néven.
Vágfarkasd (Farkasd) – lásd: Farkasd.
Vajka – Pozsony történelmi vm. somorjai járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. A bősi vízi erőmű elvágta korábbi, természetes környezetétől. Jelenleg – szlovákul: Vojka nad Dunajom, Nagyszombat megye dunaszerdahelyi járásában található.
Várgede – Gömör és Kishont vm. feledi járásának települése. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Hodejov, Besztercebánya megye rimaszombati járásában található.
Vereknye – Pozsony történelmi vm. somorjai járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – szlovákul: Vrakuňa, Pozsony II. városkerületének (járásának) önálló önkormányzatú része.
Vilke – Nógrád vm. losonci járásának községe. A közigazgatására vonatkozó adatok azonosak Losoncéval. A község szlovák neve: Veľká nad Ipľom.
Zalaba – Hont vm. vámosmikolai járásának községe. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd Szlovákia része lett. Jelenleg – a község szlovák neve megegyezik a magyar elnevezésével, Nyitra megye lévai járásában található.
Zsitva – a Duna bal parti mellékfolyója. Mátyusföld keleti részét szeli ketté. Eredetileg a Dunába ömlött, de az árvízi védművek miatt vizét átterelték a Vág medrébe. Eredeti torkolatánál – Zsitvatőn – kötötték meg a Zsitvatoroki békét.

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap