Sztaniszlav Sztratiev: Szögletes esszé

Szondi György, p, 01/25/2013 - 00:07

 

 

 

    Elgondolkodtak-e azon, hogy Bulgáriában a derékszög, a téglalap uralkodik?
    Nincsen ellipszis.
    Nincsen ovális.
    Nincs a kör érett formája sem.
    Nyers, durva derékszögek sorra.
    Élek. Metsző élek.
    A vonalasság.
    Egyikük északról jön, másikuk délről, egyik se tér ki, egymásnak ütköznek és kész. Vége. Egyenes szög.
    Nem folytatódik. Nem torkollik. Nem érik tovább.
    Késsel metszették ketté.
    Egyenes derékszögek. Derékszögű házak. Derékszögű szobák. Derékszögű ablakok. Derékszögű ágyak. Könyvesszekrények. Asztalok. Székek. Szőnyegek. Téglalap alakúak.
    Téglalap alakú terek, téglalap alakú árkok. Szögletesek.
    Nincs megalkuvás. Nincs eltérülés. Áttűnés sincsen valamely harmadik formába.
    Nincsen változatosság.
    Ez a derék szöges, derékszögű világ tipikusan balkáni.
    Benne helye megértésnek nincsen, vagy hogy a másik vonalban folytatódna – nem. Nem lehet.
    Benne mindkét vonal váratlanul véget ér.
    És más helyen és más időben elkezdődik újra mind a kettő.
    A nulláról.
    Míg össze nem ütköznek egy szögben, egy szögleten, és egymást ki nem oltják.
    Így egyikük sem ér természetes véget.
    Nincs idő az érésre. A tradícióra.
    Az egyetlen hagyomány, hogy egyetlen vonal létezik.
    A miénk.
    Nincs az ovális érettsége, nyugalma, bölcs belátása.
    Hiányzik az ellipszis elegáns, finom, intim érintése.
    A gömbölyű vonal kellemes emberi melegsége.
    Nem – csupán a derékszög szuronyhideg két vonala.
    A bolgár katona hátra nem tud…
    Ki lép ott a bal (vagy a jobb) lábával?
    Az öné a szó, tovaris mauzer!
    A természetben nincsen téglalap.
    Derékszögű téglalapok csak a mi világunkban vannak.
    A körülöttünk lévő világ lelkünk tükörképe.
 

Szondi György fordítása

 

Sztaniszlav Sztratiev (1941–2000) a kortárs bolgár szatíra kiemelkedő, nemzetközi rangú alkotója. Bolgár egyperceseinek további 52 darabját kiadónk Másutt című kötetéből ismerheti a magyar olvasó. A szerző Velúrzakó és Római fürdő című színművét sikerrel játszották nálunk.  

 

 

Megjelent: Napút, 2005. jan.-febr.

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap