Széphalom: emlékhely és múzeum 1/2

Nyiri Péter - A..., sze, 03/07/2012 - 00:03

 

 

 

Emlékhely és múzeum… A múlt és a jelen… és remélhetőleg a jövő is. Hiszen az emlékhely a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalmon, ahol a nagy nyelvújító huszonöt évig élt, a múzeum pedig a 2008. április 23-án átadott egyedülálló intézmény, A Magyar Nyelv Múzeuma. És a hely a Kazinczy Emlékkert, az emlékhelynek és a múzeumnak is otthont adó gyönyörű természeti környezet. Néhány lépést kell megtennünk csupán, hogy a klasszicista stílusban épült csarnoktól eljussunk a nyelvmúzeumig: ez a szoros „fizikai”, helyi összekapcsolódás az eszmei kapcsolatot, folytonosságot is jelképezi.

Széphalom az idők során összeforrt Kazinczy nevével, illetve magával a magyar nyelvvel. Különösen aktuális tehát ebben az évben, a Kazinczy-emlékévben és a magyar nyelv évében szólni Széphalomról.

Ismeretes, hogy a Széphalom név Kazinczy alkotása. A község hivatalos neveként azonban csupán 1886-ban került be a helységnévtárba. Korábban Kisbányácskának nevezték (először Kysbánya néven említi egy 1440-es oklevél), mert ide telepítették le a szomszédos Rudabányán dolgozó, nem magyar anyanyelvű aranybányászokat. Kazinczy Ferenc és Széphalom bensőséges és irodalmunk-nyelvünk számára is gyümölcsöző kapcsolata már akkor elkezdődött, amikor a kis Ferenc a sárospataki kollégiumba szekerezvén gyakran megcsodálta azt a szelíd emelkedésű kis dombocskát, azt a szép halmot (innen a név: Széphalom), melyen most az emlékcsarnok áll. Az iskolás Kazinczy már ekkor eldöntötte, hogy egyszer majd házat épít e halmon. A vágy 1790-ben vált kiérlelt gondolattá, sőt cselekvéssé. Kazinczy ugyanis a Kassán kiadott, Orpheus című folyóiratára a Széphalmy Vintze álnevet írta, és édesanyja is felajánlotta neki, hogy segít egy szép kúria felépítésében. Kazinczy ekkor tankerületi iskolafelügyelőként dolgozott, tisztes jövedelme volt, így joggal gondolhatott egy előkelő, rangos kúriára. Mintaként a Szerencsy család szinyei kúriáját tekintette. Anyagi helyzete persze később jelentősen megváltozott, hiszen állását elveszítette. Az építkezés ugyanakkor folytatódott, 1791. május 16-án lerakták az alapkövet (mivel Kazinczy éppen állás után tudakozódott Bécsben, a munkát öccsei, József és Miklós végezték el). Folyamatosan épült-szépült a kúria és a kert is, s végül 1794-ben Kazinczy az országút mellé kiírta egy táblára: Abaúj Vármegye. Praedium Széphalom. 1794.

A szépen induló életpálya azonban szomorú fordulatot vett: 1794. december 14-én Kazinczyt a jakobinus-mozgalomban való részvétel vádjával, a jakobinus-káté másolásáért és terjesztéséért letartóztatták, és halálbüntetésre ítélték. Az ítéletet később megváltoztatták bizonytalan idejű várfogságra. Kazinczy Ferenc végül hat és fél évet, 2386 napot töltött különböző börtönökben: Kufsteinben, Brünnben, Munkácson. Ez idő alatt sem tétlenkedett azonban: hol meggylével és gombostű hegyével írogatott, hol rozsdából, vízből és saját véréből készített „tintát”. Olvasott, szélesítette látókörét, műveltségét, készült jövendő feladataira, a börtön falait szellemi értelemben kitágította. Jelképes jelenet a következő: Kazinczy börtönablakából mindig lerajzolta a környező tájat: ő mindig a börtönrácsokon túlra tekintett. Így tesz majd Széphalmon is, amikor a kicsiny helyet hazánk irodalmi központjává varázsolja.

A börtönből szabadulván szembesülnie kellett birtoka elhanyagolt, szomorú állapotával. Kertje pusztulásnak indult, házát öccse, József juhakolnak használta. Nem is kapta vissza birtokát, testvérével folyton pereskednie kellett, édesanyjával is megromlott a kapcsolata.  Ezért Érsemjénbe vonult, időnként azonban ellátogatott Zemplénbe, főként Kázmérbe, egykori kassai főnökéhez, gróf Török Lajoshoz ment szívesen. Itt rendszeresen találkozott a gróf lányával, Török Zsófiával. S miután Kazinczy hírét vette, hogy Zsófia (Sophie) eljegyzése (melyet egy francia katonatiszttel kötött) felbomlott, megkérte a lány kezét. A grófkisasszony igent mondott, 1804. november 11-én házasságot kötöttek, ám sokáig nem volt állandó lakásuk. Csupán 1806-ra kapta vissza a sorozatos pereskedések eredményeként Kazinczy a széphalmi birtokot, és folytatta is az építkezést. 1806. június 10-én már Széphalomról írja levelét. Felesége az ősz folyamán érkezett Széphalomra, és ezzel megkezdődött Kazinczy széphalmi korszaka, mely egyben a magyar irodalom kiemelkedő korszaka is. Kazinczy egészen haláláig élt, 1831-ig élt itt. Olykor igen komoly anyagi nehézségek között, már-már nyomorúságban (legidősebb lánya, Eugénia azt írta egyik levelében, hogy édesapja utolsó éveiben gyakran 2-3 napig nem volt kenyér a háznál), de mégis nagy boldogságban. Hét gyermeket nevelt a Kazinczy házaspár, és közben a férj írt, fordított, hosszú ideig (úgy, hogy gyalog járt be a városba) az újhelyi levéltárban dolgozott (kevés étellel, sokszor éjjel is, gyertyafény mellett), megvívta a nyelvújítási harc pennacsatáit, irányította, összefogta a magyar irodalmi életet. Széphalmot az ország irodalmi központjává tette. Bizonyított, hogy az ember teszi a helyet, és a kicsiny halmon megszervezte a magyar irodalmi életet. Kazinczy egyik nagy érdeme, hogy felismerte: a különállóan, olykor elszigetelten (mint Berzsenyi) ténykedő írók munkája még nem irodalom; csak akkor beszélhetünk magyar irodalmi életről, ha az alkotók érintkeznek egymással, ha van egy hely és egy személy, mely összefogja a szálakat. Széphalom volt ez a hely és Kazinczy a személy. Széphalom a „magyar Weimar” (Kosztolányi szavaival) lett, s máig a magyar nyelv és a hazaszeretet jelképe. Amikor a hely szelleméről beszélünk, akkor elsősorban a hazaszeretetre gondolunk, a magyar nyelv és irodalom iránti mély és őszinte elkötelezettségre. Ebből fakadt a magyar nyelv megújításának szándéka, a tenni akarásból, a hazáért, a magyar nemzet felemelkedésért végzett munkából. Kazinczy tevékenysége jelentős szerepet játszott abban, hogy megindult egy folyamat: melynek eredménye volt a magyar nemzet csodálatos időszaka, a reformkor, melynek eredménye volt, 1844-ben a magyar lett a hivatalos nyelv, és melynek eredménye volt az 1848/49-es magyar szabadságharc. És ezért, a hazaszerető Kazinczy előtti tisztelgésből zarándokolt el Petőfi (és más reformkori ifjak is) a „szent öreg” széphalmi sírjához. Ezért írta Petőfi Úti leveleiben, 1847-ben: „… szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni…”

És valóban ez teremtette meg Széphalom és Kazinczy kultuszát is. Persze, amikor Kazinczy 1847-ben Széphalomra látogatott, a Kazinczy-birtokot romos állapotban találta. Nem véletlenül fakadt ki Széphalmon című versében, hálátlannak nevezve nemzetét. Jókai Mór is arról panaszkodott, hogy míg külhonban Schiller és Shakespeare házait méltó módon megőrzik, addig nálunk „Kazinczy és Katona házaik pálinkafőzővé alakultak.”

A helyzet 1859-ben változott meg. Kazinczy születésének századik évfordulójára az Akadémia nagyszabású ünnepséget szervezett. Méltó ünnepet rendeztek Budapesten, de emlékeztek a nyelvújítóra számos vidéki városban is. December 30-én volt a széphalmi megemlékezés. A nagyszabású rendezvényre meghívták azt a papot is, aki Kazinczyt eltemette, az ünnepi beszédet Erdélyi János mondta. Az alkalom nemzeti tüntetés is volt egyszersmind, a nemzet önmagát, magyarságát is ünnepelte, a résztvevők elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. Mindez jelzi, hogy Kazinczy neve nem csupán a magyar nyelv iránti elkötelezettséggel jelentett egyet, hanem magával a hazaszeretettel is, a magyarság szeretetével. Az Akadémia méltó emlékhelyet akart kialakítani a nagy nyelvújítónak, ezért megvásárolta a széphalmi birtokot. Meg akarták őrizni a lakóházat is, azonban a falak már túlságosan meggyengültek, felújításról nem lehetett szó, Ybl Miklós terve – ő falakkal kívánta megóvni a ház két szobáját – így nem valósulhatott meg. Koch Henrik és Szkalniczky Antal ezért átdolgozta a terveket, és ez alapján épült fel a ma is látható, neoklasszicista stílusban készült, görög templomra emlékeztető Kazinczy Emlékcsarnok. Az épületet 1873-ban adták át, s miután összegyűjtötték a Kazinczy-relikviákat, a 19. és 20. század fordulóján kialakult a múzeum. Az emlékcsarnok ma a Kazinczy Ferenc élete és kora című állandó kiállításnak ad helyet. A tárlat könyveket, Kazinczy-portrékat, tárgyakat (porcelántányért, burnótszelencét, a sírbolt aranyozott kulcsát), a széphalmi mester leveleit, feljegyzéseit, Török Zsófia rajzait, Kazinczy és Zsófia egy-egy hajtincsét tárja a látogatók elé, illetve megtekinthető két mellszobor is: Kazinczy szobra (Ferenczy István alkotása) és Török Zsófia márványszobra (Maugsch Gyula műve). Az emlékcsarnok évente több tízezer látogatót fogad, ez a szám A Magyar Nyelv Múzeuma megnyitásával tovább nőtt.

Széphalom és Sátoraljaújhely (különösen a Kazinczy Ferenc Társaság munkája révén) a Kazinczy-kultusz ápolásának leghitelesebb helyszíne, ahol az emberek büszkék arra, hogy Kazinczy emlékét ápolhatják, és igyekeznek mindenkivel megismertetni a magyar nyelv nagy gondozójának életművét, tevékenységét. A Kazinczy-kultusznak azonban csupán egyik része az emlékcsarnok. A másik fontos hely a Kazinczy család sírkertje. Szent hely ez, hiszen Kazinczy 1806-ban, amikor Fizsi nevű kislánya egyéves korában meghalt, a mai sír helyét megszenteltette a kassai püspökkel, s meghagyta, majd őt is ide temessék. S így történt… Kazinczy 1831-ben hunyt el, s gyermeke mellé temették. Felesége 1833-ban síremléket állíttatott férjének. Négy felirat olvasható rajta, kettőt Zsófia vésetett, egy Dessewffy Józseftől, Kazinczy barátja, egy pedig a fiatalon elhunyt sárospataki költő, Csicseri Ormos László műve. 1842-ben halt meg Török Zsófia, testét férje és kislánya mellé helyezték el. De mások is nyugszanak a sírkertben: a gyermekek közül Eugénia, Emil, Anna Iphigénia, az unokák közül Gábor, Lajos, Bálint. Ide temették Török Zsófia anyai nagybátyját, gróf Rogendorf Kajetánt, valamint Franzot, Plezsnyalszky Ferencet, aki Kazinczyval együtt raboskodott Munkács várában, majd később a széphalmi mester szolgálatába fogadta. A síremléket azóta kicserélték, 1983-ban Pál Mihály tartósabb anyagból elkészítette az emlékmű pontos mását. Az eredeti oszlop jelenleg az emlékcsarnok mögött látható.

 

 

 

  Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap