Múltunk évezredei

Bakay Kornél, k, 11/20/2012 - 00:05

A történelmébe belebetegedett magyar társadalom gyógyítgatása

Bakay Kornél előadása Kecskeméten 2012. március 31-én

 

I.Miért ez a cím? Mi bizonyítja, hogy a magyarság története több évezredes?

Négy dolog:1/ a magyar nyelv és a zenei anyanyelv, 2/ az írás, 3/az embertan (morfológiai antropológia) és 4/ az archeogenetika. (Colin Renfrew és Kathie Boyle, Archaeogenetica: a DNS és Európa őskori népessége. Cambridge, 2000.)

A régészet miért nem szerepelt külön? Azért, mert közvetlenül sem a települési formák, sem a használati tárgyak, sem a fegyverek, sem a viseletei holmik, sem a sírformák, sem a temetési szokások (ritusok), sem a díszítési módok, sem a szimbólumok önmagukban nem etnikum-jelzők! Együttesen azonban sokat jelentenek vagy jelenthetnek. Kivéve természetesen azokat az ókori kultúrákat, ahol írott szövegek maradtak fenn a feltárt objektumokban s bizonyítják, hogy kikről van szó, kik építkeztek, kik temetkeztek. (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína, indián őskultúrák.)

Súlyos nehézség, hogy a biztosan magyar térségnek tekinthető Kárpát-medencén kívül, nincs perdöntő támpontunk arra, mely területek vonandók be a magyar őstörténet kutatásába? Az Urál-vidéke, Nyugat-Szibéria (Jenyiszej-Isim vidéke), Közép-Ázsia, Belső-Ázsia, a Kaukázus, esetleg az Ókori Kelet is?

Ugyanakkor mégis a régészet az őstörténet kulcstudománya, mivel csaknem minden „nyersanyagot“ az archaeológia tár fel és szolgál fel a rokon tudományoknak. Nyilvánvaló: visszafelé kellene haladnunk, visszafelé kellene nyomoznunk, elindulva a biztosan magyartól.

Azonban a visszafelé nyomozásnak már az első állomásánál elakadunk: az avaroknál. Kik ők? Keletiek? Germán ivadékok? Valóban a Kárpát-medencében alakultak ki? Nagyon sokan voltak, letelepedett sokaság, földművelők, állattartók. Ábrázolóművészetük egyértelműen keleti és nagyon ősi. De ez hogyan lehetséges? Milyen nyelven beszéltek? Törökül, mongolul, magyarul?

Visszafelé tovább lépve: a Kárpát-medencében nincsenek számottevő hun emlékek, temetők, ahogyan keleten nagy számban vannak; itt csak szarmaták találhatók, akiknek a csontmaradványai viszont igen rossz megtartásúak. Miért? S ők milyen nyelven beszéltek? Iráni nyelven, türk nyelven, magyar nyelven?

A római korszak előtti régészeti kultúrák népességének etnikai hovatartozásakor név szerint csak a szkítákat, a dákokat, keltákat, a trákokat, az íllíreket említhetjük. Kik voltak ők s milyen nyelven veszéltek? S még korábban a vaskori, a bronzkori, a rézkori, a kőkori (újkőkori és őskőkori) régészeti kultúrák népei kik voltak? Egy-egy törzs alkotott egy-egy régészeti kultúrát? 

Például a bádeni vagy péceli kultúra (Kr.sz. e. 3600-2600), amely betöltötte az egész Kárpát-medencét, sőt! Ide tartozik az Ötz-i völgy Jégembere, a vörsi réz diadémos varázsló, a hires agyagmaszkok (Balatonöszöd), az ózd-centeri arcos urnák, az agyagkocsik, a gödörbe temetett halottak, vegyesen állatokkal.

Alapvető kérdés: Eurázsia betelepülése. Szungir: 2 gyermek és egy felnőtt sír: 25 ezer éves, Lagar Velho, Vogelherd, La Rochée: 24 ezer éves. Zaffarat: 27 ezer éves neandervölgyi ember volt, de ez nem rokona a homo sapiens sapiens-nek (aurignaci ember)! Dél-Szibéria és az Altáj vidéke már 14 ezer évvel ezelőtt lakott volt. De itt is élt már korábban a neandervölgyi ember.

Az írott forrásokkal és a hagyományainkkal mi a helyzet? Mennyit  nyomnak a latban? Miért akarjuk mi, maiak minden áron mindig jobban tudni, hogyan volt ezredévvel ezelőtt, mint a XI-XII. századiak vagy az őket követő XIII-XIV-XV-XVI. századiak? Miért hazudtak volna a krónikások? A könyvnyomtatásig csak a megbízóiknak írtak. Nem akarták ámítani, becsapni a népet, mert azok latinul olvasni sem tudtak. Mit takarnak a népnevek? Kazár, szabír, szavárd, türk, heftalita, hungarus, magyar, besenyő, palóc, jász, etc.

Az időrendünk megalapozott-e? Dionysius Exiguus (kicsi Dénes apát) I. János pápa kérésére (523-527) 525-ben úgy találta, hogy Róma legendás alapításától /753/ Diocletianusig 1037 év telt el, vagyis 1037-753 = Kr. sz. előtt 284. De időrendi fordulópont-e Jézus születése? Öröktől van-e egyistenhit? A zsidóknál Jehovát csak Jósiás vezette be Kr. sz. előtti VII. században, a kiválasztott nép teóriája pedig Ezdrás és Nehémiás műve! Őseinknek volt-e saját vallása? Vallás-nemzet voltunk-e mi is, mint a zsidók mindmáig? Mikortól nemzet a magyar?

II.Mi a nemzet? Mi határozza meg az etikumot? A nép valóban állandóan változó társadalmi jelenség volna?

Mi határozza meg az őstörténetet? Van-e egyáltalán őstörténet vagy csak folyamatos ethnogenezis van? Kimutatható-e egyáltalán az összetartozás, az eredet - tudományos exaktsággal?  Vagy: mindenki olyan őstörténetet ír, amilyet akar?

A vérségi kapocs, a közös leszármazás, a közös eredettudat, a nyelv, az élettér (közös terület, határokkal), a mi-tudat, az önelnevezés, a népnév, a közös múlt-ismeret, a közös hitvilág, a közös mitológia, a zene, a tánc, a mese-világ, azonos erkölcsök, azonos jogszokások, (azaz: a kultúra) azonossága jelenti a népet? Vagy pusztán a vállalásuk, tehát tudati kérdésről van szó? Mi a nemzeti tudat? A müveltség, az önbecsülés, a múlt őrzése, a hagyományok ápolása.

Röviden: az etnikumok eredetileg vérségi képződmények vagy nem? Voltak közös őseink vagy nem? Van faji jelleg vagy nincs? Kell legyen bennünk faji öntudat vagy nem kell?

Eredetileg hogyan volt? A család, a nemzetség, a törzs eredetileg csakis vérségi lehetett! De: a X. századi Harta esete figyelmeztető, a 21 sírban nyugvó halottak egyike sem rokona a másiknak! Ugyanakkor genetikaialag rokonai a pazyriki szkítáknak!

Van-e jelentősége a vércsoportoknak? Vannak rasszok vagy nincsenek? Johann Friedrich Blumenbach: 5 rasszt (1752-1840), Karl Linné (4 rasszt: Europid (Tárim, Egyn Gool, Berel); mongoloid (Tárim, Ordosz), sinoid, afroid, etc. különböztetett meg.

Vagy igaz lenne, hogy bármikor, bárhol az leszel, aki akarsz lenni, abba a nemzetbe olvadsz be, amelyikhez kedved van? Az identitásodat sem határozza meg a bensőd (a lelked), a genetikai örökséged, a hited, a halottaid, mert a történelem egy nagy olvasztókemence, s így előbb-utóbb mindannyian jellegtelen, antinacionalis szociális csoportokká válunk.

Mindez természetesen nem igaz! Mindez a liberális maszlag alapanyaga. Az archeogenetika igenis ki tudja mutatni a származást, a rokoni kapcsolatokat mind a férfiakban lévő Y kromoszóma, mind a nőkben lévő mtkDNS alapján. A populációkban (s ez a kifejezés nem azonos a nép fogalmával!) olyan genetikai bélyegeket (markerek) kell keresni, amelyeknek legalább két variánsa (allél) kimutatható, mert ezek megléte kell az összehasonlításhoz (haplotipus). Sőt, ki tudja mutatni a genetikai jellemzők és a nyelv közötti kapcsolatot is (C.Renfrew-Kathie Boyle). S ki tudja mutatni a vándorlásokat, a mozgásokat. Van tehát remény a titkok megfejtésére!

 

III. Súlyos problémák az őstörténeti hipotézisek körül

A./Időrend (közmegegyezés). Gnadendorf: X. század eleje, C 14-el 1000 körüli!

B./ Vándoroltatás. Nincs a magyaroknak keleti előzménye. A keletről jöttek kevesebben voltak! 40 nemzedék alatt „kihigult“. Honnan jöttek?

C./ Klimatikai változások figyelmen kívül hagyása

D./ A nyelvemlékek hiánya, illetve a rovásbetűs szövegek olvasatának gondjai

E./ Népkeveredések, nyelvcserék. Lélekszám.

F./ Nincs megmentve az embertani anyag zöme, kicsik a sorozatok (tarsolyosok belső-ázsiaiak; lovas sírok európaiak); rövidfejűség a honfoglalás korában és manapság! A honfoglalók nem elődei az Árpád-koriaknak!?, viszont utódai az avarkoriaknak. Ez hogyan  lehetséges? Álmos-Árpád népe mégsem volt azonos a köznépi tömeggel?

G./ Új szemlélet az egyetemes őstörténetkutatásban: nincs bevándorlás! Sem a sumérek, sem az akkádok (Tell Halaf, Ubaid, Tepe Gavra), sem a zsidók esetében (Mezopotámia, Palesztina).

Az európaiak 80%-a autochton paleolit eredetű (45000-12000 év), 20%-a neolitikus bevádorolt utóda (10000 év). Y kromoszoma alapján (recens) ugyanez 80-85% - 15-20%. A női vonal közel-keleti, a férfi vonal közép-ázsiai.

A neolitikus (7500 éves) fosszilis anyag (AVK, DVK, mtkDNS) 25%-a közel-keleti, 75%-a paleolit eredetű (Wolfgang Haak, 2005).

 

A mai tudásunk szerint elgondolt magyar őstörténet vázlata

A magyar beszélt nyelv és a mi zenei anyanyelvünk nagyon régi, kialakulásához több ezer évre volt szükség, valamint állandó megtelepedettségre. Hol volt ez?

Az andronovói kultúra (Kr.sz. e. 2000-1400) területe látszik meghatározónak. Az andronovóiak nyugat, délnyugat felől érkeztek Szibériába. Később a karaszuki és a tastik kultúra létrehozói, majd a szkíták fő alkotó eleme (Kr.sz. e. I. évezred).

Erre utalnak az ujgur, a mongol, a szölkup, a vogul-osztyák szóegyezések s nem a grammatikai egyezések. A Jenyiszej-Irtis vidéke: madjarok! Lehet más is? Pl. a Kárpát-medence? Elvileg lehetne, hiszen a mai magyarság 90-95%-a európai és csak 10-5%-a ázsiai eredetetű, de ennek mégis ellentmond:

A/ a szkíta-kori anyagi és szellemi kultúra gyökértelen itt, ellenben megvan Belső- és Közép-Ázsiában, illetve a Fekete-tenger északi oldalán. A szkíták zöme europid és nem mongoloid! Az íjfeszítő  lovas népek anyagi kultúrája teljes egészében keleti eredetű: nyereg, kengyel, reflexíj, nyílvesszők, tegezek, övek, lószerszámok, fegyverek.

B/ az andronovói kultúrán belül az alakul-fjodorovói csoport embertani anyagában a genetikai vizsgálatok (Eu19=R1A1) a magyarral mutatják a legnagyobbb hasonlóságot (ie.1800-1400). Tastik és Tagár kulturákban továbbél ez az andronovói embertipus (turanid)! Ugyanez az R1A1 tipus megvan a pazyrikiakban, a Tárim-medencei sírokban is, tehát az andronovói embertipus négyezer éve továbbél! Ez később megjelenik a türkökben is, akik szintén szkíta-hun utódok.

Később is megmaradtak az ázsiai markerek (Eu19, R1A1 sztyeppei marker) a hunokban is (Egyn Gool, Mongólia), akik jobbára szőke és vörös hajú europidok voltak. A ma élő magyar férfiak Y kromoszóma mintáiban ez a tipus 60%! Az R1A1 haplotipus a legnagyobb gyakoriságú Közép- és Kelet-Európában, Közép-Ázsiában, Pakisztámban és Észak-Indiában. K-Ázsiában (tadzsik, kirgiz, üzbég, ujgur, karakalpak népekben ez azt arány 53%.

C/ Álmos-Árpád magyarjai zömükben ugyancsak europidok, amint az avarok is. A hartai magyar temetőben az ázsiai gének aránya 26%. Az Aldebrő-Mocsáros-i X. századi magyar nő anyai ágon andronovói származású volt!

A mai magyar lakosság 13%-a egyenes leszármazottja a IX-X. századi honalapítóknak, viszont a mai népességben a honalapítók génjei 23%-ban maradtak meg. Henkey Gyula hatalmas kutatási anyaga is azt bizonyítja, hogy a mai magyarság 46%-a keleti (turanid) embertani tipusba tartozik!

A nyelv viszont változatlanul megmaradt!

 

Czuczor-Fogarasi, 110 000 szó 2200 gyök. Magyar Etimológiai Szótárban 13 000 szó van. Fel kell tennünk, hogy a magyar ősnyelvet nagyon sokan beszélték nagyon nagy területen (szkíták, hunok, avarok, kazárok, besenyők). Az ős-alapnyelvből alakult a türk? A szamojéd, a vogul-osztyák, a permi finnek, mint érintkező (lingua franca), ill. közlekedő nyelvként használták a magyart.

A magyar dal egyidős a magyar nyelvvel. 2500 dallamaot, 400 motivumot vetettek össze 26 nép zenéjével.

Magyar-kínai dallamazonosság

Magyar-mongol kvintváltás

Magyar- ír, skót, kelta rokonság

Magyar- dakota indián mótiuvumegyezések. Ez csak 10 ezer évvel ezelőtt keletkezhetett Keleten, a Behring-szoros előtt!

Magyat-hanti, cseremisz, votják,csuvas, türk zenei örökségek.

Jelen ismereteink szerint a szkíta-magyar, a hun-magyar, az avar-magyar rokonság alappal feltételezhető és többnyire igazolható.

Elméletileg feltételezhető, hogy ezen un. szkíta népek egyik alapnyelve a magyar lehetett, noha kizárólagosságot feltenni nem lehet. A magyarság beszélt és zenei nyelve sokezer éves előéletet mutat! Az írásbeliségünk felülvizsgálata sem halogatható tovább.

Ma még nem tudjuk, hogy a dél-szibériai, majd közép-ázsiai térségekből mikor és miért költöztek el eleink, s azt sem, hogy ez a nagy lélekszámú „ősnépesség“ betöltötte-é egykor az egész területet az Altájtól a Kárpát-medencéig? Az évezredeken keresztül vándoroltatás ugyanis tarthatatlan teória. Nyitott  kérdés egyelőre, hogy a Kárpát-medencében mióta lakhattak őseleink?

Az írott és a régészeti források azt mutatják, hogy a szkíta-kori szarmaták a titkok nyitja, az Ariadné-fonal, amely mentén eljuthatunk egyszer a megoldáshoz. A szarmaták kétezer éve itt vannak, s ha majd a genetikai vizsgálatok rájuk is kiterjednek, eloszolhat az őstörténeti köd, elhárulhat az ősiránisághoz ragaszkodás tovább haladást gátló béklyója. Egyszer kiderül majd, hogy hol mindenfelé éltek magyar népcsoportok (Julianus magyarjai, Kaukázus, Kazahsztán), s hogy a magyar-finn nyelv rokonai (a vogulok, az osztyákok, a szamojédok, a votjákok, a cseremiszek, a mordvinok) mikor vették át rokon szavaikat.

Ma igenis úgy látjuk, hogy jöttünk a Kárpát-medencébe, mégpedig Keletről. Egyetlen nép sem élhet évezredeken át ostoba tévedésben és balga tudatlan- ságban. Lehetetlen, hogy krónikáink, ősi hagyományaink, nyelvünk, zenénk, meséink, mitoszaink, vallásunk, művészetünk mind-mind hamisak lettek volna. Génjeink jellemzői, bár „kihígulhattak“, végleg el nem tünhettek, csak legyen komoly elszánás, erős akarat, kellő anyagi áldozat és főleg megingathatatlan hit bennünk s célhoz érünk.

  

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap