Móra Ferenc Napok

Szerkesztő A, cs, 02/08/2018 - 00:20

 

 

 

 

 

 

 

Móra Ferenc a magyar próza mestere, aki a gyerekekhez, fiatalokhoz és a felnőttekhez is tudott szólni – ékes magyar nyelven, gördülékeny, megkapó stílusban, természetes hangnemben. A Rab ember fiai (1908), a Kincskereső kisködmön (1917), a Dióbél királyfi a gyermek- és ifjúsági irodalom kiemelkedő művei, magas irodalmi igénnyel megírt, komoly esztétikai színvonalú alkotások. Elbeszélései a magyar kispróza leghitelesebb, legközvetlenebb hangú művei közé tartoznak: az élőbeszéd frissessége, elevensége, olykor líraisága, a mesélés áradó ereje ez erőssége ezeknek az alkotásoknak. Barátja és mestere volt Tömörkény István, az ő hívására lett a Somogyi-Könyvtár és a Városi Múzeum könyvtárosa, majd igazgatója. S művészetében is örököse Tömörkénynek, és örököse Mikszáthnak is, s tiszta, hiteles népies hangja Móriczcal rokonítja, még ha Móra népiessége nem vagy kevésbé radikális is, inkább a népi élet természetes báját, minden küzdelmében-nehézségében is örömteli világát közvetíti.  Móra Ferenc újságíró volt, a Szegedi Naplóé, Az Én Újságomé, itt közölt meséi, majd a Világban és a Magyar Hírlapban megjelent tárcái tették országosan elismert íróvá. Regényei is változatos témájúak: az Aranykoporsóban (1932) a régész-történész tudásával vezeti be az olvasót az ókori Róma világába, a Hannibál feltámasztása szatirikusságával kínál maradandó élményt (Hannibál tanár úr címmel 1956-ban film is készült belőle). Az Ének a búzamezőkről című regényében a nép életének valóságos képét adja; egy „már-már feledésbe szürkülő, szomorú kor megrázó hitelességű megörökítése e remek könyv” – írta Bárczi Géza nyelvész. Móra pedig így vallott művéről: „Soha én magyar parasztot így tölgybe, kőrisbe, rózsafába nem metszettem, mint most. … Tulajdonképpen tragikus történet, a háborúban készülődött új paraszt és régi paraszt, belefürösztve a legmézesebb humorba, ami valaha tőlem telt. … Soha ekkora gyönyörűségem munkában nem telt.” Móra Ferenc régészként, muzeológusként is dolgozott, 104 lelőhelyen ásott.

 

 

 

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap