Mint az összeszorított ököl

Serfőző László, v, 05/06/2012 - 00:01

A Csíkszeredához közeli Csíkszentimrén élő Szántó Zsolt úgy gondolta, lóháton teszi meg az utat Budapest és Csíksomlyó között úgy, hogy saját hátasa nem áll rendelkezésére Magyarországon.

Tulajdonképpen az okozta a nehézséget, hogy nem kapta meg időben az utazási engedélyt a lova; félő volt, hogy a terv - miszerint a Csíksomlyón tartandó pünkösdi búcsúra lóháton érkezik meg - füstbe megy. Ám Szántó Zsoltot nem abból a fából faragták, akit apróbb hiányosságok megingatnak elhatározásában. Felvette a kapcsolatot anyaországi ismerőseivel, Budapesten kapott egy kölcsön lovat május hatodikán és elindult a Hősök teréről. – Kísérővel érkeztem a következő állomásra, ahol már újabb patással fogadtak, a fővárosi hátast visszavitte addigi kísérőm a tulajdonosának – sorolja Szerencs város szomszédságában. – Bekecs a tizedik váltóhely, ide Kisgyőrből érkeztem az ott élő, de komlóskai származású Szemán Jani bátyussal, itt pedig újdonsült barátom, Bányai Béla fogadott. Az egyik lovával és egy csikóssal teszem meg a távot Bodrogkeresztúrig, ott már várnak rám. Az út során találkoztam a Mária Út zarándokaival, akik szintén Csíksomlyóra igyekeznek és ha minden igaz, még egyszer érintjük egymást, merthogy Tokajtól én is ezt az útvonalat követem. A határnál barátaimmal találkozom, Csíksomlyóra már saját lovaimmal érkezem – számol be tervéről a székely fiatalember, akit szokatlan elhatározásáról is faggattunk. - A teljesítményemmel szeretném felhívni a világ figyelmét Székelyföld autonómiájának szükségességére, a magyar sors jobbrafordulásának fontosságára. A magyarok úgy vannak a nagyvilágban, mint a kinyújtott öt ujjam, mindegyik más irányba mutat. De ha ököllé szorítom, akkor egyként lehet látni őket. Nos, ezt az összetartozást kell erősíteni, az effajta összefogás határozhatja meg jövőnket – mondta érdeklődésemre Szántó Zsolt. A történet érdekessége, hogy Bekecsen, a Bányai Lovas Iskolában akkor kezdte meg az ellést egy kanca, amikor az erdélyi fiatalember megérkezett. Tevékenyen vett részt a kiscsikó világra hozatalában, és kisebb csodának tartotta az esetet. – Lám – mondta ízes, székelyekre jellemző hanghordozással – az Isten is azt akarta, hogy most érjek ide. Úgy hiszem, nem utoljára jártam Bekecsen.

Bányai Béla hozzátette, közel van a Mária Út, a kiscsikó nevét úgy választják majd meg, hogy az valamilyen szinten kötődjön a különböző országokban élő, magyarok összefogását jelképező földrajzi nyomvonalhoz.

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap