Mindszenty József Emléknap

Szerkesztő A, cs, 03/29/2018 - 00:08

 

 

 

 

 

 

 

 

 

,,Aki ad, Jézusért tegye, aki kap, az Urat dicsérje!” Mindszenty József bíboros esztergomi hercegprímástól származik az idézet. Egy olyan kiváló embertől, aki egész életében csak adott és segített, Isten igéjét hirdette a háborúban meggyötört, csüggedő embereknek, kiállt a katolikus egyház jogaiért, az emberekért, a magyarságért. Tiltások ellenére is százezrek gyűltek össze a búcsúhelyeken, hogy hallják prédikációit, hogy hitben, erkölcsiségben, lelkiségben erősödjenek.

 

Iskolákat alapított, templomokat, plébániaépületeket és miséző-helyeket, szeretetotthonokat épített. Hosszú a sora az általa építtetett "Isten Házának", amelyekben ma is imára kulcsolják kezüket a hívők. Emellett szívén viselte a szegény sorsú falusi fiatalok boldogulását, ezért támogatta őket gimnáziumi tanulmányaik idejére. Terjedelmes  egyházi munkája mellett figyelmet fordított a szegénységre, a magyarságra és a nemzeti kulturális értékek megőrzésére.

 

Segélyakciókkal élelmiszert szerzett a rászorulóknak, a lelki élet elmélyítésére elindította a lelkigyakorlatos mozgalmat, életre hívta a Katolikus Szülők Szövetségét, és megszervezte, megtervezte a Mária-évet. Ez utóbbi a 20. század egyik legkiemelkedőbb lelkiségi eseménye volt Magyarországon. És bár a politikai hatalom sokféle módon igyekezett megzavarni az összejöveteleket, nem tudta megtörni a hívők bensőséges imádságos hitvallását. Mindszenty bíboros kiállt az egyházi iskolák bezárása ellen, s az embereket elnyomó rendszer ellen. Szembeszállt a nácizmussal majd később a kommunista rezsimmel.

 

1948. augusztus 20-án Mindszenty bíboros, esztergomi érsek a budapesti Szent István Bazilika előtt ünnepi szentmisét celebrált, amelyen a jelenlévő többezres tömeget megeskette, hogy nem lesznek a kommunista rendszer támogatói, nem tagadják meg katolikus hitüket, és elutasítják az ateista világpropagandát. 1948. december 26-án (tudatosan karácsony napjára időzítve) a magyarországi belbiztonsági szervek (az ÁVÓ) letartóztatták Mindszenty Józsefet, vele együtt számos egyházi és világi munkatársát. Többhónapos kirakatperben életfogytiglani börtönre ítélték. A pápa (XII. Piusz) mindenkit kiközösített az egyházból, aki részt vett a bíboros meghurcolásában és elítélésében. Ugyanilyen keresztény- és egyházellenes hajtóvadászat ment végbe ugyanezekben az években Lengyelországban, Csehszlovákiában és Jugoszláviában (a katolikus Horvátországban) is, de hasonló sorsra jutott az erdélyi magyar katolikus Márton Áron püspök is. Mindszenty börtönbüntetését – úgymond nyugati nyomásra – házi őrizetre változtatták, de ez az intézkedés inkább a magyarországi kommunista rendszer diplomáciai céljait szolgálta. A gyengélkedő főpap a Nógrád megyei Felsőpetényben élte meg 1956 forradalmi napjait. A politikai foglyok kiszabadítása a népfelkelés egyik sarkalatos követelése volt, így hamarosan Mindszenty bíboros számára is felvirradt a szabadulás napja. A közelben lévő rétsági laktanya helyettes parancsnoka: Pálinkás-Pallavicini Antal alezredes, és a területileg illetékes Rétság járási székhely Forradalmi Bizottságának elnöke: Dr. Lukáts Iván körorvos vezetésével a bíborost Vácra, majd Budapestre kísérték. Ahol a páncélosok által védelmezett menet végighaladt, a falvak népe térdre borulva fogadta kiszabadult főpapját, Mindszenty bíboros pedig áldást osztott népére.

 

1956. november 4-én reggel, amikor a szovjet hadsereg körülvette és ostromolni kezdte Budapestet, Mindszenty bíboros a Parlamentből a közeli Amerikai Követségre távozott, ahol politikai menekültként menedékjogot kapott. A követség épületét azonban nem hagyhatta el, a magyarországi karhatalom fegyveresei folyamatos őrizet alatt tartották a követséget. A bíboros időnként megjelent a követség emeleti ablakaiban, de erről „a vakmerőségről” is lebeszélték vendéglátói. Afféle félrabság volt ez az állapot is, amely mégis tizenöt évig tartott. Ez idő alatt Mindszenty bíboros megírta Emlékiratait, amely könyv azonban csak külföldön jelenhetett meg, és a magyar olvasók csak 1990 után vehették kézbe. A mű a magyar történet- és vallástudománynak megkerülhetetlen műve, de még inkább az emberi tisztesség, a keresztény hit és emberség páratlan dokumentuma.

 

1971 őszén a magyar állam és a Vatikán közötti tárgyalások megindulásának egyik feltétele volt, hogy a bíborost engedjék eltávozni a „vendégfogságból”, a pápa (VI. Pál) ekkor a magyar katolikus egyház prímási székét megüresedettnek nyilvánította, Mindszenty bíboros azonban egy a világnak szóló nyilatkozatban feltárta élete és sorsa kényszerét, akadályoztatása okát. A pápa engedélyezte számára, hogy napjait ezután ne a Vatikán védelmében (kvázi: ugyancsak házifogságában) töltse, hanem a magyar prímás történelmileg kialakult fennhatósága alá tartozó bécsi Pázmáneumban.

 

1974-ben Mindszenty mégis elfogadta a lemond(at)ást, mert ez megnyitotta több Magyarországon fogva tartott katolikus pap börtönét, - amint erről a Vatikán és a Kádár-rendszer megegyezett. A bíboros ekkoriban több utazást tett Dél-Amerikába, magyar közösségekhez. Egészségi állapota azonban fokozatosan romlott, 1975. május 6-án a bécsi Irgalmasok Kórházában hunyt el. Mariazellben temették el, majd 1991. május 4-én az esztergomi bazilika altemplomában talált örök nyugalmat, ahol elődeit, az esztergomi érsekeket is évszázadok óta eltemették.

 

Mindszenty József a rendíthetetlen hit, a keresztény emberi tisztesség, erő és egyszerűség mintaképe volt. A kereszténység és a magyarság egységgé ötvöződött tetteiben, gondolkodásában, írásaiban és szentbeszédeiben. Az elmúlt évtizedek viharai és viszontagságai fényesen igazolták Mindszenty bíboros üzenetét, tanítását: mind több templom és iskola, tér és utca viseli nevét, több magyar városban és faluban állítják fel szobrát. Élete, munkássága és elvei példamutatóak, tiszteletet érdemlőek minden magyar ember számára.

 

 

Fedák Anita

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap