Mikrofilm-ingerület

Jász István, sze, 01/16/2013 - 00:05

    Nem találta a könyvtári belépőjét, de aztán ez is megoldódott, a tavalyi alapján – igaz, hogy drága pénzért – kiállítottak neki egy másikat, azt is kutatói besorolással. Már régen munkanélküli volt, és akkor sem volt kutató, mikor tavalyelőtt a régi kártyát kiállították, de el tudta intézni – ez volt az utolsó elintézett ügye.
    Most valami elkeseredett figyelem szűkíti össze a pupilláját, ahogy a mikrofilmen megjelennek előtte azok a régi újságlapok, és beleéli magát annak a napnak a feszültségébe, oldódásaiba. Mindennap történt valami – állapodott meg a rádió szerkesztőjével, aki aztán majd az ő kérdéseire válaszol a betelefonálók segítségével és ad át a nyertesnek 2000 forint értékű könyvutalványt. Tíz perc, amire ő három napot dolgozik, de még a nevét sem említik meg.
    Mégis, valami kigázolás lehetősége, valaki, akinek fontos. Így hát befűzi a filmet a gépbe, és ráteker a megfelelő lapszámra.
    Igen ám, de melyik lapnál? Ott gubbaszt a tekercsben az Esti és a Reggeli Magyarország, az Esti Kurír, a Függetlenség, a Kis újság, Mai Nap, Magyar Nemzet, Nyolc órai újság, Szabad Szó.
    A Kis újság álláshirdetésére teker, vajon el tudott volna akkor helyezkedni? Keresztény esztergályosokat, marósokat és műszerészeket kerestek a Gamma Öntöde és Fémárugyárba. Ő bölcsészdoktor, noha katolikus, de nem nevezhető vallásosnak.
    Simándi Pál nagy cikkben emlékezik meg Szabó Dezső Elsodort falujáról, akkor volt huszonöt éves. Ő huszonöt évesen Jugoszláviában töltötte a nyarat. A Pesti képekben a kutya, a macska és a gyerek szerepelnek Cséry Dezső megfogalmazásában. Az ő kutyájuk, Farkasfalvi Brúnó, röviden Bruncsi, valamikor az ötvenes években pusztult el Érdligeten. Nagy riport szól Temerinről, arról a bácskai faluról, ahol a János vitéz első szabadtéri előadása volt. A szabadtéri János vitézt ő a margitszigeti színpadon látta, arról is az érdligeti strandon olvasott az édesapja, mialatt a szemüvege lencséjével gyújtotta meg a cigarettáját. Még arra is emlékszik, hogy már akkor, tízévesen felfigyelt az önellentmondásra, amit az apukája szavaiban felfedezhetett: azt mondta ugyanis, megpróbál jegyet szerezni, de csak azzal a feltétellel, ha nem lesz szomorú, ha nem sikerül.
    Aztán sikerült, és ott az esti előadáson találkozott Sebők Jutkával. Ő tízéves volt, a kislány kilenc, de mikor valamilyen játék során összeütköztek, és megérezte a lány puhaságát, életében először tapasztalt férfikeménységet önmagán. Újabb hirdetés fogyókúrára buzdít: „Gyönyörű a termete, boldogság az élete.” Kossuth Lajos és a parasztság, írja Nagy Ferenc kisgazda. Nem ő volt a későbbi miniszterelnök? Dehogynem. „Mindenki igazolást talál magának, a nagybirtokos, ha csak egyetlen korszerű cselédházat épített is.” Őt vajon fogja-e igazolni Kossuth parasztpolitikája? Menthetetlenül városi. A fluor hajszesz felhasználója így nyilatkozik: „Büszke vagyok dús hajamra.” A mostani tévéreklám nője még hozzátenné: mert megérdemlem. A rögtönítélő bíróság 15 évi fegyházra ítélt két budapesti útonállót. Valóban „az egész művelt szabadságszerető világ ott állt a halottas ágy mellett”. Hát persze, ez újra Kossuth.
    Ez megint nagyon érdekes, Szerb Antal cikke a könyvkiadásról. Hát persze, inter arma silent musae, fegyverek között hallgatnak a múzsák. De a cikk pont az ellenkezőjét mondja, nincs az a békeidő, amikor olyan fellendülést mutatna a könyvkiadás, mint éppen most – írja két munkaszolgálat között a boldog szerző –, hiszen minden könyvet nemcsak nagy példányszámban ki lehet adni, hanem ráadásul el is lehet adni őket, mert akkora az áruhiány, hogy a pénzért semmi mást nem kap az ember, csak irodalmat. A szerző is. Illetve ő sem. Megrázkódik, mert tudja, hogyan végezte a legnagyobb magyar irodalomtörténész. Magyar kívánsághangverseny, Szeptember végén, Madridi kém, Egy nap a világ, Kivirul az öreg szív, Mesél az élet, Botrány, Muki, Első csók, Éjjeli zene, Kalotaszegi madonna. Moziműsor. A sors beleszól hétfőtől, de akkor már nem játszanak a mozik és a színházak, a nyilvános összejöveteleket is törlik további intézkedésig. A Nap kél 5 óra 50 perckor, nyugszik 17 óra 56 perckor, az elsötétítés este nyolc órakor kezdődik és hajnali négy óráig tart. Két deka fűszerpaprika vásárolható, a tüzelőanyag-utalványok és szükségutalványok beváltása. A magyar vegyipar megtalálta a korszerűtlen cián utódját.
    A mikrofilmolvasó berendezés elsötétedik, ő maga előtt látja, ahogy a budai Duna-parton végeláthatatlan sorokban vonul a szürke menet, a Wehrmacht Budapestre. Aztán az a robbanás, ahogy a híd a levegőbe repült, és őt bokáig érő üvegtörmelékben öltözteti az édesanyja. Nem, nem, ez később történt. Nem márciusban, hanem novemberben. Talán.
 

 

 

Megjelent: Napút, 2000. máj.

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap