Mennyit internetezett a Neander-völgyi ősember?

Eszterke, h, 12/15/2014 - 00:03

 

 

Szakavatott tudósok megállapították, hogy a Neander-völgyi homo sapiens napi 2-3 órát internetezett. Ami persze csak átlagérték, mert nem mindegyikük volt ilyen mértékletes. Akadtak például internetfüggő törzsek, amelyek a szenvedélyük miatt elhanyagolták a mamutvadászatot, aminek következtében idővel kipusztultak.

 A Neander-völgyben a barlang díszének számító személyi számítógép a tűzhely melletti lapos kövön kapott helyet. Csakis a családfő használhatta, vagy kivételes esetben, nagyjavításkor a törzs varázslója.

Barlangrajzok tanúsága szerint amikor az ősember Windows-t telepített, az üzemzavarok elhárítására maga mellé helyezte a bunkóját. Közben valószínűleg varázsigéket és szitkokat mormolt. Sajnos e tanulságos hagyomány részletei nem maradtak ránk, ezért mai utódai saját megoldásokkal pótolják ezt a kihalt hagyományt.  

A türelmetlenebb telepítők néhány erőteljesebb csapással végeztek a szerkezeteikkel, majd a Rubik-kocka forgatásában kerestek megnyugvást. Ez a mazochista hagyomány genetikailag öröklődött, és még a XXI századi leszármazottjaikban is kimutatható.

Jogos a kérdés, vajon mire használhatták számítógépüket néhai elődeink? Nagyjából ugyanarra, mint most mi. Az internetről értesültek a várható időjárásról. A meteor-becsapódás okozta vulkánkitörésekről, földcsuszamlásokról és áradásokról. A GPS követők segítségével előre hírét vehették az őserdő forgalmi változásainak és a mamutcsordák vonulásának.

Apjuk távollétében a gyermekek a tiltás ellenére is használták a számítógépeket. Főleg az internetes játékokat; lándzsákkal és kőbaltákkal mamutokat kergettek.

Valljuk be, a Net világában akadt bőven haszontalanság is, amelyek méltán felháborították a jámbor olvasókat. Hamis hirdetések, beváltatlan jóslatok, varázslók és csodatevők hazugságai. Ezeket az olvasók rendre felkeresték bunkóikkal, és elvégezték az ilyenkor szükséges vírusirtást.

Persze, nem minden ősember volt képes elsajátítani a számítógép-kezelést. A szellemileg elmaradottabb egyedek elfordultak a technika és tudomány vívmányaitól. Kőbaltáik mellé állati belekből sodort húrból és hajlékony ágakból íjakat készítettek. Ezek segítségével messziről ejtették el a vadakat faragott hegyű nyilaikkal. Rájöttek, hogy egyes ércek megolvaszthatók, így született a rézkor, bronzkor és a nikkelezett acélkor.

E fejletlen egyedek voltak a legaktívabbak és legszaporábbak. Pár ezer évvel későbbi leszármazottjaik létrehoztak egy újabb kort. Az atomkort. És ekkor végre megtanultak internetezni!  

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

   

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap