Mátyás Király Napok

Szerkesztő A, p, 04/06/2018 - 00:20

 

 

 

I. (Hunyadi) Mátyás az akkor már majd félezer éves magyar államiság egyik legsúlyosabb fordulópontján került a magyar királyi méltóságba. A középkori Magyarországnak is gyakran kellett erős és pusztító külső, visszahúzó és galád belső ellenséggel megküzdenie, de olyan fenyegető nemzetközi körülményekkel, olyan válaszutakkal, amelyekkel Mátyásnak kellett szembenéznie, – soha. A feudális széttagoltság, a kiskirályok hatalma olyan méretű lett a XV. század közepére, mint soha korábban, mindez a királyi hatalom meggyengülését, az ország védelmének az ellehetetlenülését okozta. A cseh és a lengyel trónkövetelők szemet vetettek a magyar királyi trónra, és bőven voltak hazai támogatóik is. A velencei, az osztrák és német hatalmi érdekeknek is gyakran útjában állt a hajdan erős Magyarország. Az ország meggyengülése és szétesése mellett nemzetközi elszigetelődése is felrémlett, a világkereskedelem színtere ekkor lett a Földközi-tenger, de egyre inkább az óceán, amelyet hamarosan Amerika felfedezése követett.

Az Árpád-ház kihalása és az Anjou-királyok uralkodása után megszakadt (vagy megszakadni látszott) az uralkodás hagyományos rendje, a „nemzeti király” eszméje és Mátyás személye új távlatot jelentett az ország számára (és nem volt ismeretlen fogalom Közép-Európában sem).

Hunyadi János, mint erdélyi vajda, de még inkább, mint sikeres törökverő hadvezér nemcsak az ország megőrizhető egységét jelentette, hanem felhívta a figyelmet az egyre veszedelmesebb török terjeszkedésre. Az ő személye (az egy kézben egyesülő erő) éppen a széttagoltság megszűntetését jelentette, fia, Mátyás ebből a szemléletből merítette uralkodói alapelveit.

Mátyás személye kezdettől a nemzeti eszme, a hazai érdekek megerősödését jelentette. Már királlyá választása is a nemzeti összefogás eredménye volt, személyében minden társadalmi réteg és csoport az erős és biztonságos Magyarország reményét látta. Mátyás reálpolitikus volt, békét kellett teremtenie nyugaton és északon (a németek és a csehek felé), időt, pénzt és katonát kellett vinnie az ország határvidékére, miközben égető szükség lett volna a török előretörések visszaszorítására, és a déli határok folyamatos erősítésére.

Mindeközben újjá kellett szerveznie országát, a királyi hatalmat megerősíteni, a közigazgatást megszervezni, az adókat beszedetni és központi célokra fordítani, az állandó hadsereget kiképezni és fenntartani. Mindez tengernyi pénzbe került. És a külföldi követségek is, a külföldre küldött diákok, a külföldi mesterek vendégül látása, a királyi könyvtár (a corvinák gyűjteménye) megalapítása, az udvartartás színvonalának emelése, - mindezek nagy figyelmet és sok pénzt igényeltek. De Mátyás tudta, ezek nélkül nem lehet tárgyalóképes, és az európai udvarokkal versenyképes királyi hatalom Magyarországon.

Mátyás király tudott hosszabb távra tervezni, megvalósult vállalkozásai közül némelyik a mai napig ámulat tárgya magyarok és külföldiek előtt (gondoljunk Visegrád palotájára, vadasparkjaira, a Visegrádi Négyek újjáélesztett politikai csoportosulására, a reneszánsz építészet és szobrászat fennmaradt alkotásaira).

Mátyás király alakja már életében mesék, legendák témája lett. Bölcs mondásai, tréfálva oktató példabeszédei és a neki tulajdonított történetek azt sugallják, hogy a megváltozott, demokratizálódó, polgáriasodó világnak számos jellemzőjét kötötték az ő személyéhez.

Amikor Mátyás király meghalt, akkor támadt a mondás: Meghalt Mátyás király, oda az igazság! – valóban, a történelmi fejlődés helyes irányába állított ország megrekedt a fejlődésben, a rendet és fegyelmet anarchia váltotta fel, a félelmetes erejű és fegyelmű „fekete sereg” szétzüllött. Utódai alig tudtak valamit megőrizni Mátyás nagy elképzeléseiből és eredményeiből. A török megszállás másfél évszázadában azonban Mátyás király alakja mozgósító erejű történelmi, nemzeti és morális emlékeztető volt. „A magyar nép zivataros századaiban” a felelősen gondolkodók közül többen is Mátyás emlékét idézték, az ő gondolatait tudatosították: Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, de Rákóczi vagy Széchenyi is.

Alakja nemcsak a történelmi és politikai kutatásban foglalt el méltó helyet, de a szépirodalom hiteles alkotói is többször vállalkoztak alakjának és korának újjáteremtésére.

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap