Lehár Ferenc Emléknap

Szerkesztő A, h, 10/24/2016 - 00:24

 

 

 

 

 

 

 

 

A XX. századi operett műfajának egyik legnagyobb képviselője Komáromban látta meg a napvilágot. Élete nagy részét Ausztriában töltötte, de magyar nemzete iránti hűségből végig megtartotta magyar állampolgárságát. Szerény fiatalember volt és bár tanult a prágai konzervatóriumban, hegedűsként apja zenekarával végigjárta és végigzenélte a monarchia szinte minden jelentősebb városát. Mindig alázatosan állt a pódiumon. Miután Bécsben telepszik le, és részese lesz a város, pezsgő életének, eljár bálokra és estélyekre is, amelyeket a művészetkedvelő gazdagok rendeznek. Egy ilyen bálon születik meg a számára hírnevet hozó mű: egy keringő. Az estélyen a hölgyek pazar ruhakölteményei, amelyek arannyal és ezüsttel voltak átszőve adja az ötletet az Arany és ezüst c. keringőjéhez. Aztán már sorra születnek a remekművei, A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem, A mosoly országa és még legalább két tucat más zenemű. Összesen 31 operettet írt. A legtöbb Bécsben került bemutatásra, de Lehár ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar közönséghez is eljussanak a művei, így rövid időn belül a budapesti közönség is élvezhette gyönyörű muzsikáját.

Mitől volt más Lehár operett-muzsikája? Talán azért, mert az ostobácska történetek és egysíkú figurák helyett élő embereket állított a színpadra, s dallamos, fülbemászó melódiái ellenére olyan követelményeket támasztott a zenekarral és az énekesekkel szemben, amilyenekhez azok korábban nem szoktak hozzá. Lehárt nem szédítette meg a hírnév, egész életében megmaradt szerény magyar embernek. Hírnevével, befolyásával soha nem élt vissza. Még akkor sem, mikor zsidó származású feleségét a Gestapo el akarta hurcolni. Végül a szomszédok rejtegették az asszonyt és így menekült meg. Ő pedig szinte teljesen visszavonult a zenei közéletből. Érdekes módon A víg özvegy c. művét egész Németországban játszották a teátrumok, mivel Hitler kedvenc operettje volt. Ez a zenemű hozta meg végül is Lehár Ferencnek a sikert és vele az anyagi biztonságot is. Lehár műveit a magyar Operaház mellet a Magyar Színház és a Népszínház is bemutatta. Számtalan operettjében felfedezhetőek a magyar motívumok. Talán máig az egyik legismertebb „slágere” Lehárnak Ilona dala a Cigányszerelemből. A Messze a nagy erdő c. dal utolsó vers szakának szavai, a „Volt, nincs - fene bánja, volt, nincs - vigye kánya…” pedig ma már szállóigévé lettek. 

 

Az operett sajátos műfaj, mondhatnánk: sajátosan magyar műfaj, de ez nem egészen igaz. Az operett a XIX. század második felének, a reménység korának (a szekuritásnak) a zenei megfeleltetése. Szülőföldje az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a közép-európai térség. Sajátos ízlésvilága, egyéni zenei nyelve, történetei (forgatókönyvei) a kor és a hely szerencsés találkozásából születtek. Az operett legkiválóbb alkotói között sok a magyar, de témái is a magyar világból (illetve a Monarchia világából) valók. Bécs és Budapest művészeti vetélkedése sokat használt az operettnek, alig is lehet és egyáltalán nem érdemes a magyar és az osztrák (a budapesti és a bécsi) operettet széjjelválasztani.
 

A szocializmus közép-európai térhódítása idején az operett némiképp kényelmetlen műfaj lett, hősei, helyszínei, szalonjai, nagyvilági figurái idegenek és némiképp ellenségesek voltak a pártállam és az általa irányított szórakoztatóipar számára. Próbáltak „ellen-operett” kultúrát szembeállítani Kálmán-Jakobi-Lehár (és számos más) operett-szerző művészetével, de nem sok sikerrel. Miközben a szocialista ellen-operettek inkább átvettek zenei és cselekmény elemeket a hagyományos, úgynevezett „nagy-operettekből”.

Puccini úgy fogalmazott, hogy ha Lehár nem az operett, hanem az opera felé fordul, komoly vetélytársa lehetett volna. Ez Puccini részéről jó felismerés – Lehár számára méltó elismerés.

 

Lehár Ferenc érdeme, hogy a keringőivel és operettjeiel létrehozott egy sajátságos magyar zenét, amellyel idegenben is osztatlan sikert aratott, dicsőséget szerezve a hazájának és a nemzetének.  

 

 

 

Fedák Anita

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap