Kőrösi Csoma Sándor Emléknap

Szerkesztő A, v, 03/27/2016 - 00:08

 

 

 

 

 

 

 

 

A 18. század vége felé történt, hogy egy határőr katona és szép felesége szerelméből megszületett egy okos szemű, ábrándozó székely fiúcska. Korán olvasni kezdett, tanulni is szeretett nagyon, hát beíratták a kollégiumba Nagyenyedre, 300 kilométerre. Tandíját maga fizette, mert dolgozott sokat. Megfordult aztán Bécsben, bejárta a németek földjét, s szedte magára a tudást, gyarapodott-gyarapodott, hogy nem győzték csodálni.

 

Tizenhárom nyelvet ismert meg, s elhatározta, hogy elmegy Keletre, ismeretlen tájakra s népekhez, és megkeresi ősei hazáját. Gyalogolt kifulladásig, utazott hajón, máskor karavánhoz csatlakozott, ment sivatagban, látott háborúkat, megmászott magas, hófödte hegyeket, de haladt előre útján, nem csüggedt, nem törődött fázással-éhezéssel. S közben, mert megihlették a titkok, a föld, a hagyományok s a hely szelleme, szerelme lett a tibeti nyelv és irodalom. Elolvasta könyvek ezreit, csodálta Tibet történelmét, leírta szépségeit, irodalmát s nyelvét, szótárt írt s lámákkal társalgott. Úgy élt, akár egy aszkéta, nem kímélte magát, apró cellában lakott, fázott-fagyoskodott, eledele tea volt árpával. Ezt írták róla: Rendszerinti eledele kolegyom cipó, gyümölcs, turó vagy öntött saláta. Hússal ritkán, nyalánkság vagy hevítő itallal soha sem élt. A víz-italtól napokig eltartóztatta magát. „Nekem sokan panaszolnak – monda – hadd parancsolhassak én is gyomromnak. Ti is tehetnétek, de nincs akaratotok”... Rendesen a kopac földön, vagy deszka padlózaton hált. Beteg soha, még kornyadózó sem volt. Egykedvű, se vígabb, se komorabb.

 

Kőrösi Csoma Sándor volt ez a – végül már – húsz nyelven beszélő tudós, aki a magyarok őseit kereste, azt vallotta, hogy a magyar nép Attila népével rokon. Végül nem az őshazakutatásban ért el úttörő eredményeket, hanem megteremtette a tibetológiát: tibeti szótárával és nyelvtanával egy addig ismeretlen nyelvet és világot tárt fel a szakemberek és a közönség előtt.

 

Kőrösi Csoma Sándor most bekerült Széphalom szellemi körébe (meglehet, hogy mindig is ott volt), mert az állandó kiállítás egyik szereplője ő. Kitartása, fegyelmezettsége, elhivatottsága, széles látóköre, rendkívüli műveltsége példa számunkra.

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap