Illyés Gyula Emléknap

Szerkesztő A, v, 04/15/2018 - 00:12

 

 

 

 

 

 

 

Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő írója. Sok műfajban alkotott, hat évtizeden át, nemzedékeket összefogva, az avantgárdtól a Nyugaton át a nép-nemzeti irodalomig, a versektől a prózán át a drámákig. Tolna megyében, Rácegrespusztán született, Párizsban is élt, később a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. Költő volt, prózaíró és drámaíró. Avantgárd próbálkozásai után megtalálta költői hangját. Verseiben nemzeti sorskérdéseket tárgyal. A hosszú évekig tiltott Egy mondat a zsarnokságról látlelet a mindent behálózó, mindenben ott rejlő elnyomásról; a Koszorú gyönyörű vallomás az anyanyelvről; a Bartók költői hitvallás a művészet erejéről. „Dolgozz, jó orvos, ki nem andalítasz;/ki muzsikád ujjaival/tapintva lelkünk, mind oda tapintasz,/ahol a baj/s beh különös, beh üdvös írt adsz/azzal, hogy a jaj/siralmát, ami fakadna belőlünk,/de nem fakadhat, mi helyettünk/– kik szív-némaságra születtünk –/kizenged ideged húrjaival!” – írja a Bartók című költeményben. Legfontosabb prózai alkotása a Puszták népe című szociográfia (1936), saját származási világának önéletrajzi mozzanatokban gazdagon megírt műve. a paraszti élet hiteles – a lehetőségekkel és felelősséggel is számoló – ábrázolása. Bemutatja a nyers, durva, kiszolgáltatott és embertelen cselédsorsot, s felhívja a figyelmet a változtatásra. Illyés Gyula saját példája annak igazolása, hogy a kitörés-kiemelkedés lehetséges: Illyés a Puszták népében leírt sorsot megélve lett európai műveltségű író. Jeles epikus alkotása Petőfi-monográfiája (Petőfi, 1936), mely a költő forradalmiságát állítja előtérbe. Figyelemre méltóak esszéi, egyik legjelentősebb kötete a nemzeti kérdésekkel foglalkozó Hajszálgyökerek (1971), melyben a patriotizmus mellett tesz hitet. Itt írja: „Nemzeti, aki jogot véd, nacionalista, aki jogot sért.” Drámaíróként is jelentős alkotó, legfontosabbak történelmi drámái: a Kossuth és Görgey világát szembesítő Fáklyaláng (1953), a zsarnokságot, annak kiszolgálását taglaló Kegyenc (1963), az albigenseket (dél-franciaországi antifeudális mozgalom) bemutató, a nemzethalál kérdését felvető Tiszták (1969), a forradalom jelenségét a Dózsa-testvérek sorsán keresztül tárgyaló Testvérek (1972).

 

 

 

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap