II. A Benes dekrétumok megerősítése – Európa szégyene 4. rész

Kaslik Péter, sze, 04/04/2018 - 00:08

 

 

 

A Benes dekrétumok megerősítése, ma már nem a dekrétumok előírásainak a végrehajtására vonatkozik, hiszen kétszer ugyanazokat az embereket tényelegesen kiűzni ősi szülőföldjükről lehetetlen. A Benes dekrétumok megerősítése, ma a  kollektív bűnösség elve mellett való további elkötelezettséget jelenti. 

A Benes dekrétumok és Európa

Az Európai Unió jogi szakértőinek véleménye13szerint  a Benes dekrétumok nem jelentenek akadályt a Cseh Köztársaságnak az Európai Unióba való felvételéhez. A Cseh Köztársaság, és Szlovákia közötti jogfolytonosság következtében, a fenti szakvélemény Szlovákiára is vonatkozik. Az Európai Uniónak a Benes dekrétumokról szóló jogi szakvéleménye 2002-ben keletkezett, de annak magyar nyelvű változata a mai napig sem olvasható az Európai Parlament hivatalos honlapján. Olvasható viszont többek között, cseh, szlovák, és másik tizenegy európai nyelven. Ennyit talán a nyelvek egyenlőségének az európai eszményéről, és Magyarország európai parlament képviselőinek nemzeti öntudatáról.

A fenti jogászi szakvélemény szerint, a Benes dekrétumok a cseh jogrendszer részét képezik, azok régi dolgok, és azok rendelkezéseit „nem mai szemmel kell nézni.” A fenti szakvélemény továbbá megállapítja, hogy a Benes dekrétumoknak a jelenre vonatkozólag nincs hatásuk. A fenti szakvéleménynek azzal a megállapításával kapcsolatban, mely szerint a kollektív bűnösségen alapuló rendelkezések egy állam jogrendszerének részét képezik, a jogállam elvének a megcsúfolását jelenti.  A Benes dekrétumok alapján, a magyarokat többek között csupán azért telepítették ki, mert az ország érvényben lévő népszámlálási törvénye által megengedett lehetőségekkel élve magyaroknak vallották magukat. Ez vonatkozott a kiskorúakra, és a saját akaratával nem rendelkező, gyámság alatt lévő személyekre is.

Az Európai Unió jogászai szerint a Benes dekrétumok régen íródtak, és azokat “nem mai szemmel kell nézni.” Ez az állítás viszont ellentmond maguknak a szakjogászoknak azzal a véleményével, mely szerint a dekrétumok a cseh jogrendszer szerves részét képezik. A „nem mai szemmel kell azt nézni” szakvéleménnyel kapcsolatban felmerül, a második világháború időszakában más népek ellen alkalmazott hasonló rendelkezések érvényességének kérdése is, amelyeket azóta érvénytelenekké nyilvánítottak, és az áldozatok megkapták a megfelelő kártérítést. Ismét a méltó és méltatlan áldozatok kérdésével találjuk magunkat szemben, és Európában a magyarok továbbra is méltatlan áldozatoknak számítanak.A szakvélemény második fő érve szerint a Benes dekrétumoknak ma már nincs hatásuk. Ha, a szakbizottság véleménye alapján, a Benes dekrétumoknak nincs hatása, akkor hogyan lehetséges azokat a fenti szakvélemény ellenére többszörösen „megerősíteni?”  Hacsek: Most már érti? Sajó: Most már nem! Ha, mindez nem lenne ilyen lesújtóan szomorú a magyarokra nézve, akkor ez a tárgykör a történelmi bohózatok műfajába tartozna.

Különleges, hogy az Európai Unió elfogadja a magyarokat érintő kollektív bűnösségre alapozott dokumentumok érvényességét, de következetesen, és messzemenően elzárkózik a határon túli magyar nemzeti közösségek kollektív jogainak elismerésétől. Az Európai Unió határozott formában, megtagadja a határon túli magyarok demokratikus közösségalkotásának a jogát - az önrendelkezési jogot. Az Európai Unió, ténylegesen az anyanyelv használtának a jogát sem biztosítja. Az Európai Uniónak a tájnyelvekre és kisebbségi nyelvek védelmezéséről szóló dokumentuma, a “European Charter of Regional and Minority Languages”14Hivatalos Magyarázatának. 3. paragrafusa szerint, a helyi, és kisebbségi nyelvek védelme, nem a kisebbségek jogai alapján védelmezi az egyes nyelveket, hanem „kulturális alapon.” A Magyarázat, továbbá kihangsúlyozza, hogy az európai kisebbségi nyelveket védelmező dokumentum alapján nem keletkeznek, sem egyéni, sem kollektív jogok15A szóban forgó európai nyelvvédelmi dokumentum, tehát csak egy plakát.  Arról nem is beszélve, hogy mi a helyi, és a kisebbségi nyelvek ellenkezője Európában? Nagyhatalmi nyelvek? Fensőrangú nyelvek? A nyelveknek ez a rangsorolása, a tizenkilencedik századbeli nyelvi imperializmus kirívó példája.

A Benes dekrétumok „megerősítése”, és ismét a bomba

Amint említettük, nyilvánvaló, hogy a Benes dekrétumok „megerősítésére” az áldozatokat megillető kártérítés megtagadásának célját szolgálja.  Felmerül, azonban a kérdés, miért éppen most kerül sor a Benes dekrétumok „megerősítésére”? A Masaryk, és Benes szellemében politizáló szlovák, és cseh vezetők magabiztossága, és önteltsége, valamint az Európai Unió szolgalelkűsége arra utal, hogy a Cseh Köztársaság, és Szlovákia is, ismét roppant fontos a nagyhatalmak számára. A cseh, és a szlovák vezetők ismét úsznak az árral. A „kedvező ár”, a hátszél, azonban csak a cseh, és a szlovák vezetők megítélése szerint kedvező. A cseh, és a szlovák vezetők ma egy roppant veszélyes, világméretű katasztrófa lehetőségét rejtegető helyzetből igyekeznek kisszerű, és önző előnyöket kovácsolni.

A következőkben vizsgáljuk meg a Cseh Köztársaság, és Szlovákia jószerencséjének forrásait. Az Amerikai Egyesült Államok, megszegte, és ezzel felmondta az 1972. óta érvényben lévő Ballisztikus Lövedékek Szabályozására Vonatkozó Egyezményt. (Anti-Ballistic Missile Treaty), amely túlélte az (első) hidegháború viszontagságait, és a Szovjetunió megszűnését is.  Az Amerikai Egyesült Államok új védelmi rendszert épít ki Európában. Ezek a rakéta bázisok Lengyelországban, és a Cseh Köztársaságban épülnek. Az amerikai védelmi rendszer kiépítése, ma a legnagyobb zsírosbödön a világon. Vagyis, annyi pénz áll  rendelkezésére, amennyire csak szükség van - csak nem mindenki számára. Szlovákiában, ennek ellenére, továbbra is nagy a munkanélküliség.A Magyar Nemzet 2007. november 6. jelentése szerint:„Prága ingyen kívánja az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátani azt a területet, amelyen felépülhetne a tervezett amerikai radarállomás Csehországban.”16
A fentiek alapján az is feltételezhető, hogy ha, esetleg Prága nem ingyen adná a radarállomások felépítéséhez szükséges területeket, akkor, az Amerikai Egyesült Államok rábírhatnák Prágát a Benes dekrétumok károsultjainak a kártalanítására. Prága számára, tehát ez az amerikaiaknak nyújtott ajándék, a szudeta-németek, és a felvidéki magyarokat megillető  kárpótlás körüli alkudozás eredménye. Fejpénz.

Az Amerikai Egyesült Államok rendelkezésére bocsátott “ingyen” cseh fölterületekért, a cseh vezetők, azt tesznek a Benes dekrétumokkal, amit akarnak. Az Európai Parlament, pedig az amerikai rakétaállomások fontossága miatt készségesen eleget tesz a cseh vezetők minden kívánságának. A kiújult fegyverkezési verseny közepette az urániumnak ismét meghatározó fontossága van. A volt Csehszlovák urániumbányák egy része ma Szlovákiában van (Kuriskova), és a szlovák kormány tárt karokkal fogadja az uránium bányákat feltáró, és üzemeltető nemzetközi befektetőket.17

A jelenlegi szlovák vezetők, a rendszer működéséhez szükséges pénzt az ország kiárusításának jutalékából, és nemzetközi nagyvállalatok juttatásaiból fedezik, a belső politikai támogatottságot, pedig továbbra is a magyargyűlöletre építik. A jelenlegi szlovák vezetők, az uránium kelendőségének köszönhetően ismét úsznak az árral, és a jósszerencséjüket a maguk rátermettségének tulajdonítják, és ismét elvetik a sulykot:  „Megerősítik” a kollektív bűnösség elvére épülő Benes dekrétumokat. Az ország kiárúsításából származó juttatások, azonban csak a rendszer működtetésére, és a vezető réteg eltartására elegendő. Szlovákiában a munkanélküliség továbbra is növekszik. Mi a teendő? A magyarok a hibásak, mert támadnak bennünket a benes dekrétumok "megerősítése miatt. A szlovák - Benesi belpolitika ismét a külpolitika. (Lásd: Keresztes Lajos: Miért „fontosak” a Benes dekrétumok, MN.2007.09.23.) 18

Ha az Amerikai Egyesült Államok rakéta fegyvereket szándékozik telepíteni a Cseh Köztársaság területére, és szüksége van a szlovák urániumra, akkor az európai Unió „szakjogászai” mindenben igazat adnak a Cseh Köztársaságnak, és Szlovákiának. Szlovákia, tehát ismét úszik az árral. A Cseh Köztársaság belpolitikája, ismét a kólpolitika, jelenleg éppen az Amerikai Egyesült Államok oldalán. A Cseh Köztársaság kormánya a közelmúltban nemmel szavazott az Egyesült Nemzeteknek arra a határozatára, amely felhívja a figyelmet az uránium katonai célokra való használatának növekvő veszélyére, illetve az urániumnak a katonai célokra való korlátozására. 122 állam közül mindössze hat állam szavazott a fenti ENSZ határozat ellen, beleértve a Cseh Köztársaságot is.

Szlovákia uránium bányái az Amerikai Egyesült Államok urániumbányái tulajdonosainak a kezében vannak19, Szlovákia, azpnban teljes egészében az orosz olajra, és földgázra támaszkodik. Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke Londonban úgy nyilatkozott, hogy az oroszokkal való viszonyt Szlovákia kizárólag a gazdasági együttműködésre korlátozza. Vagyis, Szlovákia az amerikaiaknak adja el az Oroszország ellen irányított atomlövedékekhez szükséges urániumot, de teljes egészében az orosz olajra, és földgázra támaszkodik.20   Szlovákia jelenlegi  miniszterelnökének  kijelentés felettébb emlékeztet Benes két urat szolgáló, illetve két szék között a pad alatt, típusú politikájához. Mi történik, ha Oroszország a küszöbön lévő „hidegháborút” szószerint értelmezi, és elzárja a gázcsapot?

A határon túli magyarok többszörösen megtapasztalták, hogy amikor az utódállamokban a dolgok rosszra fordulnak, akkor a magyarokat okolják. Ne feledjük, ami egyszer megtörtént, máskor is megtörténhetik. Ma azonban ez a veszélyes,  kelet-nugat közötti játék, nem csak a felvidéki magyarok megmaradását veszélyezteti.

Megjelent: 
Kereszténydemokrata Néppárt
Barikad.hu

 

Lábjegyzetek, és Források

13. Legal Opinion on the Benes Decrees and the Accession of the Czech Republic to the European Union(DGIV working paper (PE 323.374), October 2002 (PDF)):
Common Conclusions and Legal Opinions by Prof. U. Bernitz, Prof. J.A. Frowein and Lord Kingsland Q.C.  http://www.europarl.europa.eu/studies/default_en.htm

14. European Charter for Regional or Minority Languages
CETS No.: 148http://conventions.coe.int/Treaty/Commun/QueVoulezVous.asp?NT=148&CM=1&CL=ENG

15. European Charter for Regional or Minority Languages
CETS No.: 148 Explanatory Report
http://conventions.coe.int/Treaty/en/Reports/Html/148.htm

16. Prága ingyen kívánja az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátani azt a területet, amelyen felépülhetne a tervezett amerikai radarállomás Csehországban.
 http://www.mno.hu/portal/526180 
Több amerikai békeszervezet, többek között, a Campaign for Peace and Democracy, Peace Action, United for Peace and Justice, and Pax Christi, támogatja az amerikai rakétaállomások elleni cseh tüntetést. Az Amerikai Egyesül Államok fenti békeszervezeteinek küldöttsége találkozott a Cseh Köztársaság Egyesült Nemzetek Szervezetének nagykövetével, Martin Paulossal, és átadták neki a cseh tüntetőkkel való szolidaritásukról szóló nyilatkozatukat. A csehországi tüntetéseket a „NEM a Bázisokra Kezdeményezés” keretein belül szervezik, és azokat 2007. november 17. tervezik. A cseh politikusok évek óta tudtak az amerikai tervekről, de azokat elhallgatták a választók elől az amerikai terveket. A tüntetés szervezői szerint, a cseh kormány belegyező határozata az ártatlan emberek millióinak életét veszélyezteti, és teljes egészében, mert a nagyhatalmi versengés őrült logikáját követi, amelyet az Amerikai Egyesült Államoknak a cseh köztársaságban felállítandó bázisaira vonatkozó határozata a végsőkig elmérgesített.  A cseh tüntetők mélységesen elítélik, hogy a Cseh Köztársaság kormánya a közelmúltban nemmel szavazott az Egyesült Nemzeteknek arra a határozatára, amely felhívja a figyelmet az uránium katonai célokra való használatának veszélyére, illetve korlátozására. 122 állam közül mindössze hat állam szavazott a fenti ENSZ határozat ellen, beleértve a Cseh Köztársaságot. http://www.zmag.org/content/showarticle.cfm?SectionID=74&ItemID=1431

17. http://www.stockhouse.ca/shfn/article.asp?edtID=19585

18. Keresztes Lajos? Miért „fontosak” a Benes dekrétumok, MNO, 2007.09.23 

19. Tournigan Gold Corporation, http://www.tournigan.com/s/Uranium.asp?reportid=149767

20. Financial Times,  June 12, 2007
http://www.ft.com/cms/s/0/01657832-1902-11dc-a961-000b5df10621.html?nclick_check=1

FORRÁSOK:

Kálman Janics: CZECHOSLOVAK POLICY AND THE
HUNGARIAN MINORITY
,
1945-1948
With An Introduction by Gyula Illyés
An English Version Adapted From The Hungarian
By: Stephen Borsody
Distributed by Columbia University Press
New York 1982
http://www.hungarian-history.hu/lib/jani/jani00.htm

The Hungarioans: A Divided Nation
Edited by Stephen Borsody,
Yale center For International Studies, 1988
ISBN: 0-936586-07-9

The Life of Edvard Benes, 1884-1948: Czechoslovakia in Peace and War
Zbynek Zeman with Antonin Klimek

(Oxford: The Clarendon Press, 1997).
293pp. Index.
ISBN 0-19-820583-X

Duray Miklós: A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti jogfsztottsága
http://www.duray.sk/index.php?option=com_content&task=view&id=329&Itemid=45

Kugler József:KÁRPÓTLÁSRA VÁRVA
Magyar Szemle, 2004. június

Gulyás László: Münchentől Kassáig - Edvard Benes második emigrációja 1938-1945

FORRÁSOK:

Kálman Janics: CZECHOSLOVAK POLICY AND THE
HUNGARIAN MINORITY
,
1945-1948
With An Introduction by Gyula Illyés
An English Version Adapted From The Hungarian
By: Stephen Borsody
Distributed by Columbia University Press
New York 1982
http://www.hungarian-history.hu/lib/jani/jani00.htm   

Szlovákiai jelentés a magyar kisebbsáégek állapotáról,
A Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság jelentése,
Magyar Füzetek 4. 1982. Parizs

The Hungarioans: A Divided Nation
Edited by Stephen Borsody,
Yale center For International Studies, 1988
ISBN: 0-936586-07-9

The Life of Edvard Benes, 1884-1948: Czechoslovakia in Peace and War
Zbynek Zeman with Antonin Klimek

(Oxford: The Clarendon Press, 1997).
293pp. Index.
ISBN 0-19-820583-X

Duray Miklós: A (cseh-) szlovákiai magyarok 1944-1949 közötti jogfsztottsága
http://www.duray.sk/index.php?option=com_content&task=view&id=329&Itemid=45

Kugler József:KÁRPÓTLÁSRA VÁRVA
Magyar Szemle, 2004. június

Gulyás László: Münchentől Kassáig - Edvard Benes második emigrációja 1938-1945

 

Kapcsolódó anyag:

A cseh állam és az egyházak megegyeztek a kárpótlásban

Hat évtized alatt várhatóan mintegy 267 milliárd koronát kapnak az egyházak Csehországban kárpótlásként a volt     szocialista     rendszer alatt államosított vagyonukért - jelentették be hétfőn Prágában. A cseh állam és az egyházak képviselői megállapodtak, hogy az elkobzott vagyonért 83 milliárd korona járna az egyháznak. Miután ezt az összeget az állam nem tudja egy tételben kifizetni, mert az veszélyeztetné a költségvetést, megegyezés született, hogy a pénzt hatvan év alatt fizetik ki. A megállapodást még a kormánynak és a parlamentnek is jóvá kell hagynia

           MTI, 2007. december 25. http://www.gondola.hu/hirek/58014

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap