Hatszög, törölköző, civillizáció

Balogh Bertalan, h, 02/04/2013 - 00:06

 

 

 

A kristály nőni kezd a hűlő kőzetben a maga belső rendje szerint, ami azt jelenti, hogy atomjai egymásba kapaszkodásának rendje szerint növekszik. A mellette lévő felkiált:

Miért kockának nőssz, te pupák, miért nem hatszögű pálcának, mint én?! Amaz, a kockás, nem érti milyen hülyeségeket beszél neki a mellette fejlódő hatszögű. Minthogy türelmes a kockás, udvarisságból egy pillantra meg is próbálja a hatszögűséget, de annyira mindig kockárra rándulnak vissza az atomjai, hogy égül csak legyint egyet és tovább nő kockának. A hatszöges akkor már igazán értetlenűl nézi a nyílvánvalóan alacsonyabb rendű kockást. Sőt előbb csak nézi, aztán meg lenézi, majd meg kezd fölé terebélyesedni a maga hatszögleteivel, mintegy eltakarva, sötétbe zárva, szinte nemlétezővé téve a kockásat. Igy alakul ki egy alapvető feszültséggel teli kristályhalmaz, amely kockásokból, meg hatszögűekből áll és amelyben egyikük sem érti vagy szereti igazán a másikat, csak sorsszerűen egymáshoz szorulva,  nehezen szétválaszthatóan léteznek ugyancsak sorsszerű egyet-nem-értésben és ugyancsak sorsszerűen mindörökre.

Olyan ez piciben, mint a Föld vegyes néphalmaza.

                                                             x

                                          

Láttál már akár egyetlen törülközőt is, amely törülközik?

   Akkor, miért hívját törülközőnek?

   És ki vagyok én, mi vagyok én a fürdőszobában, zuhany után, én, a törülköző? Ha titok ez a kibenlét, vagy mibenlét, akkor valóságos „fürdőszobatitkokról”van szó…

                         

                                               x

   Ha meg akarnám tervezni a világ legtökéletlenebb civilizációját, két sarkalatos elemre alapítanám azt. Az egyik egy folyadék lenne, amit olajnak nevezünk, a másik pedig egy egyedüli és kizárólagos mozgatórugó: amit profitnak nevezünk. És ezzel körülbelül be is határoltam volna az elképzelhető legostobább, legunintelligensebb, sőt  legszégyenletesebb civilizációt.

   Az alapok megnevezése után, különösen, hogy tudvalevően minden civilizáció leáldozik egyszer, ennek a  civilizációnak a majdani eltűnését is illendő lenne látnok módjára megjövendőlni, ámbár ehhez aztán tényleg nem kell látnok legyen az ember, ugyanis, ha valaha elképzelhető lenne egy ilyen teljességgel ostoba civilizáció, az annyira tökéletlen lenne, hogy a gyakorlatban talán létrejönni se tudna.

  Vagy igen? 

 

Magyar Irodalmi Lap

 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap