Fellner Jakab, a nagy építész

Vasi Ferenc Zoltán, sze, 05/22/2019 - 00:03

 

 

Magyar Irodalmi Lap

 

Iparos család gyermeke.  Nagyapja ács, apja, Fellner Ferenc a valószínűség szerint kőmüvesmester. Fellner Jakab egy helyütt erről többet sejtet.  Rokonságba helyezi boldogult apját a Fellner von Feldegg családdal, akik Csehországban nemesi és lovagi rangra emelkedtek.

Hogy ez társító legenda-e csupán, vagy érvényes valóság? E tényt elkönyvelhetjük az életrajz vonatkozásában. Mégpedig, hogy építészünk is nemességért folyamodott Mária Teréziához, amit el is nyert 1773. augusztus 1-jével. Ez időtől használatos teljes neve: Fellenthali Fellner Jakab.

Tekintsük át röviden, milyen érdemeket szerzett mesterünk, amiért e jutalmazó elismerést megkaphatta.

Mint oly sok iparosember és –tanonc, a Habsburg birodalom más tartományaiból, ő is az építési konjunktúrával jellemzett Magyarországra jött szerencsét próbálni.

1745-ben már Tatán találjuk, a kapucinusoknak épülő rendház építésénél pallér. 1748 februárjában pedig eredményes mestervizsgát tesz a komáromi köműves és kófaragó céh előtt. Az újdonsült szakember ekkorra már házas, sőt apa. Rimholz József özvegyétő, Kirchrober Eleonórától született egy fia, majd még további három utód.  Érdekesség, hogy Rimholz József ugyanúgy Kuthner  Jakab kőművesmester pallérja volt, mint Fellner.

Egyébiránt Fellner három alkalommal esküdött hűséget – első két felesége korán meghalt -, s asszonyai mindannyiszor 4-4 gyermeket szültek neki (összesen 4 leányt és 8 fiút). Apjukat mindösszesen négyen élték túl.  Nyomdokába pedig egyedül József Jakab (3. házasság; szül.: 1773. szeptember 30.) nevű fia lépett – bár jóval kevesebb tehetséggel megáldottan -,  aki a 90-es években építési adjunktusa a pápai uradalomnak.

Máskülönben a fellneri életmű eklatáns példának bizonyul a tehetség céhmodelljeként ismert jelenségnek, amit a családfakutatás elég szemléletesen bemutat.

A „megfelelő embert a megfelelő posztra” elv érvényesíti hatását működésében. Ennek a következő állomásait ismerjük:

1747 és 1754 között a Kamarai Építési Hivatalnál dolgozik. Alaposabb  gyakorlatra tesz szert a ráckevei és béllyei építkézeseken. A titulusa itt Architect, azaz  építőmester.

1755-től 61-ig Komárom vármegye szolgálatában találjuk. Építész – Baumeister. Tájékozódást, behatóbb tudást nyer az adminisztráció rengetegében.  De már tervekkel is a köz elé lép.

Fellner a legkorábbi magyarországi éveitől fogva kapcsolatot tart fenn a tatai Eszterházy-uradalommal. (Látni való, hogy ajánlásukkal teszi le a kőmüvesmesteri vizsgát Komáromban.)

Életre szóló patrónusa akadt Balogh Ferenc jószágigazgató személyében, aki olyannyira megszerette, hogy pártfogoltja gyerekei felett a keresztapaságot is elvállalta.

Őáltala kerül kapcsolatba Anton Erhard Martinelli és Anton Pilgram bécsi udvari építőmesterekkel, vagy pl. Mikoviny Sámuel, Európa-híres térképésszel. Kezdetben rajzolójuk, később hozzájuk felnövő kolléga.

Nemhiába levelezi le Balogh Eszterházy Miklós egri püspökkel: „Az ide való kőmíves mester meg érdemli a paumester nevet”, hiszen remek terveket készített a tatai vár kastéllyá történő átépítéséhez.

Az első nagyobb, önálló megbízatása a Pacassitól elszerzett cseklészi kastély restaurálása. Az 1754-től folyó munkálatok szép hírét keltették az épületnek és megálmodójának egyaránt.

Kiforrott művész benyomását kelti a Móron megvalósult Lamberg-rezidencia. Fordulópontnak számít ez a hazai kastélyépítészetben, mint ahogy az 1762-es esztendő is Fellner életpályájában. Ekkor kerül az Eszterházyak közvetlen és állandó alkalmazásába. Vállalkozó lesz, haláláig vezeti az uradalmi építési irodát, mely csakúgy ont típusterveket, mint igényes egyedi alkotásokat. Innen van az a gyakori művészettörténeti bizonytalanság, miszerint egy-egy épületet valóban Fellner jegyzi-e? Azonkívül sok munkáját vagy mástól vette át, vagy csupán átdolgozta, vagy halálával tőle szerezték el. Balogh már 1763-ban így tudósít: „Sok a dolga a Jámbornak…”

Megvalósulnak vállakozásában kastélyok, alaptól indított templomok; vagy az egyetemnek szánt egri líceum; lakóházak (Tata városképe alakulásában döntő szerepe van Fellnernek); említsük meg a számtalan malmot, melyek közül magának is bérel néhányat; vendégfogadók; hidak; istállók stb. tervei és munkálatai jelzik szerteágazó tevékenységét. Kizárólag a hadiépítészetben nem próbálja meg erejét.

A teleit Tatán töltötte, itt állt lakóháza.

Munkáit kezdetben darabbérben, akkordban vállalta.  Egy 1764-ből fennmaradt irat tanúbizonysága szerint azonban, mikor Eszterházy Károly udvari építészévé avanzsált, az egri püspökség és a pápai hitbizomány a területükön lebonyolított összes munkálatáért 100 tallér vagy 150 rajnai Ft fizetség mellé utazási napjaira még 3 Ft díjtételt is hozzátoldott.

A tatai és gesztesi konvenciós jegyzőkönyvek hasonló összegekről beszélnek. Eszerint mint „aedillium magister”, 150 Ft készpénzt, s további 20 öl fa, 100 pozsonyi mérő zab, 4 öl széna (átszámolva 60 Ft) keresményt kap. Ilyen bevételek mellett úri módon élhetett családjával. Jellemzőnek kell találnunk, hogy olyan paripákat tartott, amelyeket később főrangú személy, Albert herceg vásárolt meg tőle.

A nagy teljesítményeknek mindig ára van. S mert sokat utazott, Fellner esetében ez az áldozat az egészsége volt.

1780. december 12-én hunyt el. Földi maradványait az általa tervezett tatai plébániatemplom kriptája rejti.

Jelentőségéről már a kortárs Eszterházy Károly megsejtett valamit. Így ír róla:”Magyarországban tatai Építő mester hozzá fogható nincsen és Bécsben, vagyon-e? Kérdés.”

Idézzük meg végül személyes alkotóként, ahogy Balogh festi le: „Előttem … képe buslakodásának, aki … az egriUniversitasnak Delineatiojával nappal is jártában s keltiben láttatott … A Conceptus kész a fejében, és fel tétele is hamar el készül.”

Érdekesség, hogy hosszú időn át élt itt, de sosem tanult meg nyelvünkön beszélni. Munkásságát azonban a magyar művészettörténet befogadta, szervesen magáénak vallja.

 

 

 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap