Ének a várakozásról

Turcsány Péter, v, 12/07/2014 - 00:10

 

 

 

 

A Szent-Anna tó mellől, és aztán újra itthonról:

ÉNEK A VÁRAKOZÁSRÓL

Nedves kendővel megtörli homlokát a nyár,
Erős szál fénnyel sző esőt a hegyi magány.

Jajból, sóhajból több fogyott el az ajkainkról,
Mint föllélegző erdők párálló kékjei.

Szálfák titkos résein nyit ablakot az ég,
Az elzárt reményt könnyű ujja élesztgeti.

Tudom, a kivonulások költeménye szól
Idegroncs város agyonroncsolt álmairól.

Rontó korszakok idegen mocskát leporolni,
Majd eligazítani az elnyűvött ruhát.

Egymás szemének harangvirágos tisztásán
Félrevert holnapot, nyugvó csöndet ragyogtatni át.

Bükkfák, fenyvesek közt az élő éledni jár,
Halálon innen zubog az erdő és sudár.

Árnyékból, mélyből sóhajtanak erek, források,
Ki merné tudni, mit rejtegetnek még nekünk?

Zúgó katedrálisok, levegő-oszlopok!
Bejáratuknál – zarándokok – hogy nézdelünk.

Tiszta évszakra ajkunkon mosoly mióta vár?
Fogcsikorgatás, álmunkban is, hogy szűnne már.

Utód-kráterek vizén gyöngyöket szór a Nap,
Úszunk, úszunk, létünk gyöngédsége hogy röpít.

Már átfaragnánk tanúinkat, a kopjafákat,
S borús házak ráncolt, homlok-ormos díszeit.

Úszunk, úszunk, létünk gyöngédsége hogy röpít...
 

(Bálványosvár - Szent-Anna tó, 1991. nyár)

 

Magyar Irodalmi Lap

 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap