Elméleti és gyakorlati áttörés a kapálás témakörében

Cservenka Attila, szo, 12/31/2016 - 00:02

 

Mint tősgyökeres pesti srác bátran írhatok a kapálásról. A kapálás során az a cél, hogy a nemkívánatos növények szárát elvágjuk, ezáltal elvesszük a kedvüket a további növekedéstől. Sokan azt gondolják, hogy a kapálás során több köbméter földet is meg kell mozgatni. Őket biztosíthatom a felől, hogy a kapálás során a kapát a föld síkjában kell mozgatni, és a lehető legkevesebb földdel kell a lenyesett növényt továbbítani, amely a továbbiakban elszárad, és szükségtelen további tevékenységekkel pátyolni.

Sokak fejében meg sem fordul, hogy a kapa fából készült nyelét fogják meg, hiszen az tartós markolászás nyomán kellemetlen vízhólyagot okozhat, vagy akár szálka is mehet a tenyérbe. Őket sajnos azzal a rossz hírrel kell elszomorítanom, hogy bizony, kapáláskor a kapa nyelét kell megfogni, semmiképpen sem a fejét, bármilyen csábítónak is tűnhet.

Nem hátramenet kapálunk. Ez szerintem legalábbis azt jelenti, hogy előremenet kapálunk, hiszen az oldalra a lefelé és felfelé kapálási irány lehetősége fel sem merül. Különben is, ha hátrafelé kapálnánk, soha sem jutnánk el a sor végére.

A szakirodalom megemlíti azt a világviszonylatban is ritka esetet, mely a köztudatba a hanyatt kapálás néven robbant be. A hanyatt kapálásra csak kevesen képesek, arra születni kell. A technikája elég egyszerű; az illetők olyan hidat tudnak formálni, mint a keleti artisták, és a lábuk között vezetik előre a kapát. A sarki kocsmáros mesélte, hogy ismert egy embert, aki képes volt rá - messziről is fel lehetett ismerni, hiszen a hasa sokkal barnább volt, mint a háta -, ám csak rövid ideig sikerült neki, mivel hamar belefáradt. A kocsma vendégei közül sokan hitetlenkedve fogadták az elbeszélést.

Persze az eddigiekben vázolt munkafogások leírása az elmélet megtévesztő tanácsait követik a kertműveléssel kapcsolatban, ám néhány évvel ezelőtt megbizonyosodtam, hogy a földet nem szabad piszkálni, mert akkor nem terem meg benne semmi!

A növények ugyanis sokkal előbb léteztek, mintsem az ember megjelent a földön. Ahhoz alkalmazkodtak, hogy a föld minden pillanatban ugyanolyan marad, mint egy parányi idővel előtte. Erre számítanak, és nem arra, hogy egy hirtelen gyökeres változás miatt a további növekedési koncepciójuk egy teljesen új szálon induljon tovább.

Én speciel úgy termelem a növényeket, hogy az elfogyasztott növények magvait kiköpöm valahová. (Megjegyzem például a sárgarépa vetése eddig még nem sikerült. Nem volt mit kiköpnöm, ugyanis nem találtam a magját.)

A magok egy része megfogan, és váratlan élmények érnek. Ellentétben azokkal, akik előre megfontolt szándékkal ültetnek különböző növényeket, melyek legfeljebb akkor jelentenek meglepetést, ha kipusztulnának a sok egrecíroztatás miatt.

Jó pár évvel ezelőtt a kertembe kerülhetett egy paradicsommag. Lehet, hogy egy arra szálló madár ejtette ki a csőréből, amikor meglátta a kertünket, eltátotta a száját a váratlan látvány nyomán. A következő évben ki kis kelt, és megjelent egy szép paradicsombokor. A termés egy részét rajtahagytam, hogy ismét legyenek bokraim. Ez sok évig ment, a paradicsombokrok minden gazt elnyomtak, sőt a kőkerítésen is átnyomakodva a kerítés túloldalán is gyökeret vertek.

Sajnos ez az idilli állapot csupán addig tartott, míg az asszony az egyik évben bevette a fejébe, hogy kertészkedni fog, és elkezdte piszkálni a földet. Ezután minden évben egyre kevesebb paradicsombokor lett, míg a végén szinte teljesen kipusztult.

Rájöttem, mi volt az oka. Az ősszel lehullott paradicsom a föld felszínén tanyázott, és elrothadása után sem kerültek a magok a föld mélyébe. A piszkálás során a magok elásattak, és mint tudjuk a halottakat is jó mélyre temetik, nehogy feltámadjanak.

Adós vagyok az ásás és a forgatás közötti különbség magyarázatával, mely annál is inkább könnyű, hiszen igen távoli tevékenységi körökhöz tartoznak. Az ásás kemény fizikai munkához kapcsolódik, mely során az ember izzadságszagú művelettel a kiszemelt földterületen a föld lazítására, porhanyóssá tételére tesz kísérletet. A forgatás viszont az asztalitenisz sportban dívik, miszerint a játékos - amennyiben ütőjének borításai jelentősen eltérnek - azzal az ellenfél megtévesztésére törekszik.

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap