Egy a negyvenhat közül

Szerkesztő A, k, 11/10/2015 - 00:08

 

 

 

 

A falu határában, a Paptag határában 1977-ben építtetett a Tanács két sárgafalú Cs -házat. Belvíz károsodási alap segítségével az illetékeseknek csak a havi törlesztést kell fizetniük, előleget nem kellett összegyűjteniük. Az egyikben öreg, nyugdíjas házaspár lakik, már vettek televíziót, bebútorozták a szobát. A másikban fiatal házaspár él négy gyerekkel, mind a négy fiú. A lakások alapterülete 42 m2, ilyen alapterületű házról valamikor ábrándozni sem mertek a hajdani nádtetős cigánytelepi viskó lakói. A nagyszoba 18 m2. a két helyiséget előszobányi kis terület köti össze, általában bebútorozatlan, esetleg egy ládán hevernek a kabátok és a köves padlón a kiscipők, néhol várakoznak a kiscsizmák. Komfort, fürdőszoba nincs az új házban sem. A vízvezeték több, mint 300 m-re van az új épületektől, a vizet, még ha volna rá pénz rá, akkor sem tudnák idáig vezetni. A nagyszoba nehezen fűthető, az ajtók, ablakok már javításra szorultak volna az átvételkor is. De az új tulajdonosok hogy is kifogásolták volna az átvételi szerződés aláírásakor, amikor rossz kunyhóikból végre kiszabadulhattak!

Szombat délelőtt látogattam meg a fiatalokat. A Pesten dolgozó, 30 éves családfő otthon volt. Aludt. Délidő volt. A gyerekek körülöttünk tébláboltak. A konyhában maradtunk, ott aludt a férfi és a gyerekek kihozták a szobából az asztalt, hogy azon jegyezzem le beszélgetésünket.

A férfi nyugodt, szangvinikus, lomha, magas, erős szemöldökű, már hízásnak indult. Csöndes, békés, szófukar természet. Már 14 éve, 1965-től kubikus, mindig Pestre járt, ott munkásszálláson él hét közben és a szombat-vasárnap a családé, az itthoni jámbor nyugalomé, a ház körüli szöszmötöléseké.

Itt született Cigándod. Kilencen voltak testvérek. Ő volt a legidősebb. Hat iskolát tanult. Édesapja a szeneseknél dolgozott. Nagyapja nagyon szerette az első unokát és egyszerűen elvette a szüleitől, odaadták, ő nevelte fel, ő iskoláztatta a fiút.

16 éves korában már elment dolgozni. Először a Vegyiművek Szerelő Vállalatánál dolgozott kubikusként. Két év múlva egy idevaló, cigándi brigádvezető hívta át a Vízművekhez. Abba a munkába is beleszokott. Ez is kubikosmunka, csöveket fektettek le. Be szívesen elvállalná itthon is azt, hogy saját magának bevezesse a vizet! Könnyen elsajátította ezt a munkát, szívesen csinálja.

Csak az a veszélyes, mikor nincs kidúcolva az árok, csak a kis bukósisak van a fején, a mély árokfal pedig könnyen beszakadhat, rá az egész emberre, akár el is temetheti. Ha elő is fordult már ilyesmi, nem lett belőle baja.

Marad ezen a munkahelyen: „Az ember hiába vándorol, úgyse keres többet, talán még kevesebbet”.

Szükség esetén még a hőszigeteléshez, állványozáshoz, csőszereléshez is ért.

A család havi összjövedelme 4800 Ft.

A Vállalat kedvezményt is adott a cigándi dolgozóknak: „Megkértük, hogy ne kelljen pénteken a nagyvonattal hazajárnunk. Sok rajta a részeg ember, nem akarja az ember, hogy kizsebeljék, mert már volt olyan is, hogy 3800 Ft-ot kiloptak a zsebemből. Ezt, most teljesítették. Vállalati busszal járunk haza. Most péntek estére hazahoznak, és vasárnap éjfélkor indulunk vissza. Negyvenhatan utazunk így”.

1968-ban házasodtak össze. „Sikerült a házasság” – mondja –, „azzal sem ér el az ember semmit, hogy az egyik nőt felveszi, másik nőt leteszi”. Mikor összeköltöztek, nem volt lakásuk. A nagypapának nagyon kicsi volt a háza, 69-ben meg is halt. Akkor nem tudtak hol lakni. Az öregnagymamával is laktak. Az anyóséknál is. Ott öten, itt heten egy lakásban. Hányódtak. 72-ben tudtak egy kis, nádas házat venni a cigánytelepen: „akkor még nem jött életbe, hogy ki lehet onnan költözni”. 77-ben a Tanács belvízkárosultnak vette föl őket. Megkapták ezt a házat. Megszűnt a lakásgond. Már csak bútorokat kellene venni, hogy legyen elég fekvőhely, de marad a pénz, a betegségek gondja: „A család nevelése nagy gond, nagy fáradtság a feleségemnek. Ha megbetegszik a gyerek, vinni az orvoshoz, kell a gyógyszer, az injekció. Sok kell a ruházatra és élelemre. Veszünk 1-2 darab ruhát, azt már nekünk meg is kell nélkülözni. A betegség a picinél jön elő legtöbbet. Hörghurutos, aztán gyakran lázas, köhög”. A kicsi még csak nyolc hónapos. A nagyobbak 10, 8 és 5 évesek. A két nagyobb rendesen tanul, a tanító úr meg van velük elégedve. 

 

 

Magyar Irodalmi Lap  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap