Csata Ernő: Székelyföldem

Csata Ernő, k, 11/14/2017 - 00:11

 

 

 

                                                                                     

ELŐSZÓ 

                                                 

Az én Székelyföldem független és szabad, területe a szívem határain belül van, ahova csak azok léphetnek be, akik tetteikkel kiérdemelték a megbecsülést és lábnyomaiktól nem sorvad el a táj. Erre a földre – idegenek által bizonyítottan – több ezer éves telekkönyvem van a tatárlaki agyagkorongok révén, amelyeken három rovásjel is igazolja tagadhatatlan személyazonosságunkat és legfőképpen azt, hogy már akkor, 7000 évvel ezelőtt, a mainál tökéletesebb betűink és írásunk volt, minden rosszindulatú híresztelés ellenére, amivel próbálják egyesek lejáratni és lekicsinyíteni a múltunkat. A székely rovás vagy a mai rovásjelírás jelei tökéletes összhangban vannak a kiejtett hangokkal, azaz minden általunk kiejtett hangnak a rögzítésére külön jelünk van, ami a ma használatos írásunkról nem mondható el. A székely rovás jelei egymástól különbözőek és a mindennapi létezés eszköztárának szimbólumokká lényegült másai. A ma használatos írásunknak nincsen külön jele minden kiejtett hang rögzítésére: az á betű nem más, mint egy ékezetes a, vagy a cs betű egy c és egy s összekapcsolása, és sorolhatnánk az ehhez hasonló betűket: é, gy, í, ly, ny, ó, ö, ő, sz, ty, ú, ü, ű, zs. Az ábécénk betűinek majdnem a fele segédjelekből van összetákolva, ennyit fejlődött (vissza) a híres írásbeliségünk.  A székelység, mint bármely nemzet, rendelkezik: földrajzi területtel, sajátos írással, himnusszal, zászlóval, nemzeti viselettel, székely kapuval és van Székely Miatyánkja is.  

Szerző

                                                                                   

 

 

 

CSATA ERNŐ 

 

Székelyföld 

 

1. Székelyföld 

 

Székelyföld területe 13.500 km², vagy a szűkebb értelemben vett Székelyföld (Aranyosszék nélkül) csak 10.876 km². Az Aranyosszék nélküli Székelyföld lakossága 1992-ben 808.827 fő volt, amelynek több mint 80%-a magyar nemzetiségű. Megjegyzendő, hogy a történelmi Székelyföld területe mára megváltozott, az azóta végbement területi-adminisztrációs (elsősorban az 1968-as) átszervezések nyomán sok település beolvadt a közeli nagyobb településbe (városba) vagy időközben átkeresztelték, esetleg kiterjedt színmagyar településeket csatoltak a moldvai megyékhez. Aranyosszék, amelyik a történelem folyamán mindig is különálló székként szerepelt, egyre inkább elveszítette székely jellegét a székelyek mellé folyamatosan betelepülő románok miatt, akik napjainkra többségbe kerültek, néhány falu kivételével a székely falvak szórvánnyá váltak. 

 

1.1. Székely székek 

 

A történelmi Székelyföldnek az alábbi, 1876-os megyerendezésig létező területi felosztást (a széki felosztás ezután megszűnt) és az ehhez tartozó településeket vettem alapul: 
 

1. Aranyosszék   –     22 (22/6) településsel 

2. Csíkszék         –     77 (149/45) településsel 

3. Háromszék      –     98 (121/43) településsel 

4. Marosszék       –   128 (129/32) településsel 

5. Udvarhelyszék –   131 (148/30) településsel  

 

Egyes székekhez fiúszékek is tartoztak. Csíkszék: Gyergyószék, Kászonszék; Háromszék: Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék vagy Miklósvárszék; Udvarhelyszék: Bardócszék, Keresztúrszék. Az 1.1 pontban a vastagított számok és a táblázatokban utánuk szereplő településnevek nagyban követik Orbán Balázs Székelyföld leírása (Pest, 1868) című könyvében felsoroltakat. Zárójelben megadom a települések összlétszámát [az 1876-os számhoz hozzáadva az azután megalakult települések számát és kivonva a beolvadt vagy elnéptelenedett településekét, valamint azután csak a községek, városok vagy municípiumok számát], a 2011-es népszámlálás adatai alapján. Az 1876 után megalakult települések nevét, amelyeket Orbán Balázs még nem jegyzett, dőlt betűvel írtam és *-gal jelöltem. A magyarok részarányát %-ban a 2011-es népszámlálás adatai alapján számoltam. Mivel a népszámlálás adatai a magyarság létszámát csak a községek vagy ennél nagyobb közigazgatási egységek esetében adják meg, a falvaknál csak az összlétszámot tudjuk pontosan, a magyarság részarányát nem, így erről pontos adatot csak a községgel együtt kapunk.  

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap