Csaba királyfi életkora

Varga Géza, sze, 01/09/2013 - 00:09

 

 

 

 

 

 

 

A magyar krónikák szerint Atilla halála után Csaba királyfi a maradék hunokkal Szkítiába vonult s megérkezvén mindjárt kezdé sürgetni, hogy térjenek vissza Pannóniába. A Pannóniába indulókat aztán Csaba egyik fia (Edömén) vezette újra a Kárpát-medencébe, míg a másik fiú (Ed) "Szkítiában marada atyjánál". Azaz Csaba még élt az első visszatérés idején. Csaba neve felbukkan Árpád népének honfoglalásakor is: Anonymus szerint Zuárd/Szovárd vezeti a Sobamogera (Csabamagyarja) népet. Amihez Csabának olyan magas kort kellett volna megérnie, amivel szó szerint nem számolhatunk.Az adatot mégsem lehet magyarázat nélkül elvetni, mert a bolgár hagyományban Csabának megfelelő hun királyfi (Irnik) is igen nagy kort: 108 évet élt meg.

A királyfi mesés kora a hun-utód népek hagyományából kerülhetett a magyar és a bolgár történetírókhoz. Ezt nem csak a mindkét népnél megőrzött hun származástudat támasztja alá. Ilyen körülmény a hun dinasztia Orion csillagképet ábrázoló nemzetségjele is, amelyet a magyar és a bolgár uralkodók egyaránt használtak: felbukkan a pliszkai palotában, magyar ezüstdénáron és hun bogláron is. Ipolyi ezzel egybehangzóan azt írja, hogy a székelyek a Hadak Útjára (a Tejútra) tekintve emlékeznek meg Csabáról és apjáról. Az Orion ugyanis a Hadak Útján csillagokból kirakott szarvasűző jelenet egyik (Nimród ősapánkkal azonos) szereplője, miközben Thuróczy szerint Attila Nimródtól származtatta magát.

A 108 éves életkor is értelmet kap, ha felfigyelünk az Attila halála (453) és a korai avarok Kárpát-medencébe való bevonulása (560) közötti időintervallum feltűnően hasonló nagyságára. A forrásokból éppen 558 táján tűnik el az a szabír/szavar népnév, amelynek a Csaba, Zuárd és a Kuber csupán személynévi változata. Azaz a mesés életkor nem egyetlen személyhez, hanem a szabír dinasztiához (a szabír történelem egyik szakaszához) kötődik. A türkök elől menekülő avarok ekkortájt hódoltatják a Szkítiában tanyázó szabírokat, s a korai avarok az egyik szabír kötelékkel egyesülve vonulnak be Pannóniába. A szabírok másik kötelékét a kései avar honfoglalás idején éppen Kuber vezeti a Kárpát-medencébe.

Az 551-ben író Jordanes pedig azt tarja: az ekkor a pontusi tenger felett élő szabírok egyszer már jártak a Kárpát-medencében. S ez az "egyszer" Atilla idejében volt, ezért is viselte Csaba királyfi a rá bízott szabírok nevét méltóságnévként és személynévként. Jordanest igazolja a Tarih-i Üngürüsz egyik adata is, mely szerint "amikor (az első visszatérők) abba a tartományba (a Kárpát-medencébe) érkeztek, látták, hogy ... az ő nyelvükön beszélnek". Azaz a Csigle-mezején védelemre berendezkedett szabír-hunok (székelyek) megőrizték a nyelvüket Csaba királyfi seregeinek visszatéréséig.

Ennek az első visszatérésnek az időpontját a Tarih-i Üngürüsz (Magvető, Bp., 1982/38) elbeszélése jól azonosíthatóvá teszi. A TÜ szerint ugyanis Hunor népe előzőleg perzsa szövetségben hadat viselt Bizánc ellen, de ekkor támadás érte. Perzsia és Bizánc között 527 és 532, valamint 540 és 545 között dúlt háború. Ekkor a perzsa Kavád (488-531) és kaukázusi Madzsar várost alapító Kürosz (531-579) a heftalita Hun Birodalomnak adóztak s közös hadi vállalkozásokban is részt vehettek. Az ő nevük szerepel Keve és Keár alakban a magyar krónikák királylistáiban, miközben a török források azt állítják: Küroszról maradt reánk a Szent Korona (vö: Varga Géza: A magyarság jelképei, 1999/169!). A perzsák alárendeltségének a türkök támadása vetett véget, akik a Hun Birodalomban élő hunok és avarok egy részét a perzsa végekről Pannóniába szorították.

A fentiek vitathatatlanná teszik, hogy a székelyek a hunok maradékai, a hun idők óta fennmaradt székely szájhagyomány valódi összefüggéseket őrzött meg, s a magyar krónikák a magyar őstörténet kitűnő forrásai.

 

***

A mellékelt képen a tusnádi Vártető sziklájába vésett jelek láthatók. Balról a Tejútat (égigérő fát) ábrázoló, rovásjelekből alkotott "Sarokisten" jelkép. Jobbról pedig a Tejút mellett lévő Orion csillagképet ábrázoló jel, amelyet a hun dinasztia nemzetségjelként használt. Az egykori tusnádi vár területén lévő sziklába vésve arról tanúskodik, hogy itt Csaba királyfi székelyeinek erődítménye létezhetett. Ebből következően helyes Nagy János felismerése arról, hogy Csík volt a krónikáinkban emlegetett Csigle mezeje (a Csigle szó csak  a Csík téves olvasata). Csíkban egy korai székely állam létezett Attila halála után, amelynek a tusnádi szorost ellenőrző határerődjét képezte a tusnádi Vár.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap