Cigánd és a cigányok

Turcsány Péter, sze, 08/10/2011 - 05:34

 

 

 

 

Zemplén megyébe hozott a Tokaj-expressz. Sárospatakról még 25-30 km-t tesz meg a busz, mikor leszállhatok a község közepe körül. Az országút és a vasútvonal a négyzet alakú község egyik oldalát szegélyezi, a másik oldalról a Tisza, a gát képezi az egyenes határvonalat.

A központban a régi iskola köré új, 4-5 épületből álló nagykiterjedésű iskola-kombinátot emeltetett a Tanács megyei segítséggel. Még Sárospatakról is járnak ide tanárok, tanítók.

Felmagasodó dombon alakul ki a falumag. Idáig nem érhet föl a Tisza áradása. A legmagasabb pontról a református templom szemléli a Tisza mellett messzire nyúló sík, mocsaras, valamikor lápos térséget.

Árpádkori följegyzés a vidék földbirtokosáról Zugánd elnevezéssel említi a település valamikori ősét. Kis-Zugánd és Nagy-Zugánd névvel két falut említenek az iratok, csak 1923-ban egyesültek egy községgé. 1520 körül 200-200 ember élt itt. Éltek halászatból, gyékényezésből és a nemesi birtokon kezdetleges földművelés folyt.

1945-bemn földet osztottak. 1948-ban egy kis létszámú Tsz alakult. 1960-ban másik Tsz is alakult, mindenkinek le kellett adnia a földjét.

1960-ban 5217 lélekszáma volt a falunak, a Tsz miatt komoly mértékben csökkent a lakosság száma, hiszen a természetes szaporulat ellenére 1978. XII. 31.-ével bezárólag 4500 az össze írottak száma.

1975-ben a két Tsz 5000 hektáros földterülettel egyesült, létesült egy varroda, 100 főt foglalkoztatott, főleg asszonyokat, lányokat.

Jelenleg /anno: 1979/ 500 főt tartanak ingázóként számon, családok viszonylatában ez több, mint a falu egyharmad lakosságát érinti.

A cigányság 600 főt tesz ki. A férfiak 70%-a jár el dolgozni, a nők közül 25%, még ez az utóbbi adat is pontatlannak tűnik, ismerve a nőknek a cigánycsaládokban elfoglalt helyzetét.

Az általános iskola nyolc osztályát az elsőbe beiratkozottak 75%-a végzi el. Ezek között már igen sok a túlkorosság miatt kimaradt cigánygyerek.

1978-ban belvíz károsodási engedély révén előleg lefizetés nélkül juttatott nyolc cigánycsaládot Cs- kölcsönös lakáshoz a Tanács.

A Tisza gát mellett lakó cigányok közül juttattak néhányat lakáshoz. Maradtak még cigányok itt a gát mentén is, de főként a falu legelhagyatottabb környékén, az un. Paptag-ban élnek sokan. Ezen a környéken rozoga, düledező magyar házakat vásároltak meg a családos cigányemberek, hogy kijussanak, az un. Búrnyákokból /nádtetős putrikból/. A Paptag valamikor papi birtok volt, miként a neve is mutatja és a szegényebb magyar cselédség lakta. Aki teheti, beljebb költözik innen. A cigány viszont ide költözik be. Ez a rész 3-4 kilométerre van az iskolaközponttól, hóban, jégen át, sáron át járnak a rosszul öltözött gyerekek a délelőtti tanításra. A környéknek járdahálózata nincsen, de volt, Közért is csak a központban található.

Néhány cigánycsalád bent lakik a falu megbúvó utcáiban.

Tíz cigánycsaládot látogattam meg itt, Cigándon. Cigándon, mert hangváltozások ellenőrizhetetlen folyamatai révén ma már e néven jegyzik ezt a községet.

A családokat a gát környékéről, a Paptagból és a falumag takaros magyar házai között meghúzódó szükséglakások lakói közül választottam.

Az új Cs- lakásokat is az elsőnek és másodiknak említett körzetekben találtam meg.

Találomra vezetett első utam az egyik elkerítetlen Cs- házhoz.

Fekete, tömzsi, idősödő cigányember barátságos szívélyességgel vezetett be új lakásába. Felesége kékszemű, szőkével vegyülő ősz hajú asszony. Megtudtam, hogy a férfi szegény magyar családból hozott magának feleséget még 1945-ben.

A családfő 1928-ban született. Három kiskorú gyerekükkel és egy örökbefogadott, „kicsit hibbant” unokájukkal költöztek az új lakásba. Velük költözött még négy idősebb gyerekük közül egy, de az Pesten dolgozik, és csak nagyritkán látogat haza.

Nagy szegénység volt itt 1945 előtt. Ha ősszel nem ment a cigány csubakolni /gyökeret szedni/ az erdőre, fát hordozni szánkóval, akkor az urak tavasszal nem adtak harmadost és nem volt mit enni. Még vályogvetés és egy kevéske halászgatás maradt a cigánynak.

„Frontálláskor a magyar és a német hadsereg felállította az egész cigányságot a gáthoz – beszéli a családfő a történteket –. De az orosz katonák mikrofonba mondták, hogy ha egy cigányt is nem engednek el onnan, akkor megsemmisítik az egész Cigánd községet. Így engedett el minket a falu bírája”.

1950-ig a helybeli gazdáknál dolgozott részesben. A fiatal házaspár először földkunyhóban lakott, majd vályogból kivertek maguknak egy kis kunyhót. 1965-ben összedőlt és a férfi testvérének telkén emeltek egy hasonló szükséglakást. Innen költöztek az újba. A villanyt még nem vezették be, mert saját költségükön kell villanyórát állítatni.

A férfi korábban keresett. Kubikus munkára járt a sárospataki Vízügy- höz, a pesti Útépítő Vállalathoz, a váci Útépítő Vállalathoz. 1950-76-ig mindig eljárt a faluból dolgozni.

1976-ban asztmás lett. Kórházba utalták be, de a család nélkül nem bírt ott maradni. A leszázalékoláshoz egy év táppénzes állomány kellene, de ezt nem bírná kivárni. Abban az időben nem igényelte a leszázalékolást és ide jött a Tsz-be disznópásztornak. Most itt dolgozik 1200 Ft-ért. A családi pótlékkal együtt 2860 Ft a keresete /anno: 1979/. Ebből él a feleségével és a négy gyerekkel. A Pesten dolgozó fia nemigen támogatja.

A táppénz olyan alacsony lenne, hogy – azt mondja – inkább a mezőn döglik meg, minthogy kivárjon egy évet azon a kis táppénzen. Csak legalább tanácsi segélyt kapna, hogy legyen pénz az iskoláskorú gyerekek fölnevelésére.

Van az új lakás, de ez mégsem jelent komoly életszínvonalat! Az évtizedekig nyirkos, fülledt, piszkos falak és kunyhók között élő embert – mint a Tisza-felvidék párás levegőjében másokat is – megtámadta a környéken szinte „cigány-kór”-nak nevezhető asztma. Ez egészségileg, de anyagilag is nagy nehézségek elé állította és a két szoba bebútorozása még annyira sem tart, hogy az illetékes szervek lefoglalás esetén valamit is felszámolhatnának. A fizetésből való levonás pedig, ha növekedne az adóság, újra az éhség szélére taszítaná ezt a családot.

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap  



 

  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap