Betlehem

Lukáts János, k, 09/22/2015 - 00:12

 

 

 

 

 

 

Az a csillag hetek óta egyre fényesebb

s ballag hozzánk égi útján egyre közelebb,

az a csillag nekünk hoz tán égi híreket,

mit felfogni nem tudunk, s feledni nem lehet.

 

Bár a bárány két nap óta béget s nem legel,

kis szamár is nagy fülével fölfelé figyel.

méla álom nem pihen meg pásztorok szemén,

körbejár és égre bőg az izgatott tehén.

 

Pásztoroknak ritka áldás: gömbölyű kenyér,

végighinti kék-ezüsttel égő, égi fény,

hűs a szellő, meglegyinti félénk arcukat,

istállóban mécsvilág, betérni hívogat.

 

Apró gyermek kis kezében arany szalmaszál,

csiklandozza csöppnyi száját ezüst fénysugár,

mosolyától fényre vált a barlangmély homály,

s dalba kezd az ámulattól szótlan, néma száj.

 

Cifra népek, bölcs királyok… három is van itt!

Garmadába körbehordják tevék terheit,

tömjénfüst és mirhaillat barlangot betölt,

bíborszínű bársonyoktól süpped már a föld.

 

Pásztorének egyszerűen, tétován, ha szól…

Eljövünk majd máskor inkább, ha most aluszol,

kisdedünk. E nagy dicsőség nekünk nem való,

pásztor ajkán könnyebben kél dal, mint cifra szó.

 

Hogyha vártunk mostanáig, várunk rád tovább,

majd a hangos szolganép elhordja sátorát,

akkor nem kell szó se majd, se üstökös sugár,

kéz a kézben jár a völgyben pásztor és király.

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap