Babits Mihály Napok

Szerkesztő A, h, 08/04/2014 - 00:12

 

 

 

 

 

 

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta. A mások szenvedésében való osztozás, az empátia, a világháború szörnyűsége, a nemzetféltés a forrása a közösségről s a közösséghez írt verseinek (pl. Húsvét előtt, Fortissimo – műveiben erőteljes pacifista hangon szólal meg). Az 1930-as években pedig a nemzetéért-népéért aggódó próféta szerepét is magára vette. A gazda bekeríti házát, Holt próféta a hegyen című munkái vagy a Jónás könyve erkölcsi gondolatfutam s egyben felszólítás a cselekvésre, a kiállásra. „mert vétkesek közt cinkos aki néma./Atyjafiáért számot ad a testvér:” – írja a Jónás könyvében, az írástudók felelősségére is utalva. Babits Ady halála után a Nyugat szerkesztője, 1933 és 1944 között a főszerkesztője és a Baumgarten-díj kurátora volt, ezáltal irodalmi vezérré lépett elő (felesége, Tanner Ilona egyébként Török Sophie néven írt verseket, talán férjes státuszát, szerepét a Kazinczyéhoz hasonlónak érezte). Több műfajban, műnemben is alkotott. Versei mellett lélektani-filozofikus regényei (Gólyakalifa, Kártyavár, Timár Virgil fiai), utopisztikus prózája (Elza pilóta) is sikeres volt, esszéket, tanulmányokat írt a magyar irodalomról, művelődéstörténetről, filozófiai kérdésekről (Bergson, Kant, Szent Ágoston filozófiájáról). Kiemelkedő összefoglaló írása Az európai irodalom története 1936-ból. Sokat fordított, legnagyobb hatású munkája e téren Dante Isteni színjátékának magyarra fordítása. Babits a kultúra embere volt, aki féltette nemzetét és egész Európát a modern barbárságtól, mert hitte, hogy végzetes lesz, ha kiszakadunk a „kultúra életbiztosságából”. Nemes Nagy Ágnes így látta Babits szerepét: „Babits Mihály a nagy Nyugat-hegylánc egyik fő orma, a vízválasztó hegysoré, amely a századelőn gyűrődött fel a magyar irodalomban, amelytől számítva másfelé folynak a folyók. És talán a legtöbb folyó a Babits nevű hegyről ered…”. Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az emberségesség utáni vágya és cselekvése mai is példa mindenki számára.

 

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap