"Az igazat mondd, ne csak a valódit" 17/25

Eperjes Károly, cs, 12/20/2012 - 00:04

 

 

 

Folytatás

 

   - Szabad-e, kell-e keresztény ember-
nek a közéletben szerepet vállalnia? Mi
a véleménye a politikáról?

 

- Nemhogy szabad, de kötelező! A
keresztény embernek az ajándékba
kapott szabad akaratából következően
politizálnia kell. Mi az, hogy "politi-
zálni"? A polisz, azaz a közösség ügyei-
vel foglalkozni. A társadalommal fog-
lalkozni, tehát politizálni kötelező.
Aki ezt elmulasztja, bűnt követ el, és
egy középkori szerzetes szerint nem a
nagy bűneink lesznek igazán nehezek
odaát - bár azok is nehezek lesznek -,
hanem a mulasztásaink. A mulasztás
bűne az Isten előtt valószínűleg a leg-
súlyosabbak közé fog tartozni. Aki azt
mondja, hogy nem politizál vagy füg-
getlen, az azzal politizál.
   Ha a feleségem megkérdezi, hogy a
születésnapomon mit szeretnék ebéd-
re, akkor én azt kérem, hogy vadast.
Az a kedvencem. Ez olyan, mint egy
politikai döntés, mert onnantól kezd-
ve a családom, ha szereti, ha nem, azt
fogja enni. Minden politika.
   Természetesen azt nem lehet elvár-
ni, hogy mindenki hivatásszerűen po-
litizáljon, és nem is kell. Hasonlatként
a papságot tudnám említeni. Nem le-
het mindenki felszentelt pap, de min-
den keresztény megkapta az általános
papság küldetését, tehát ezzel min-
denkinek élnie kell. Az egyetemes po-
litizálás mindenki számára kötelező, a
foglalkozásszerű politizálás nem.
   Aki nem megy el választani, halálos
bűnt követ el, mert a kötelességét el-
mulasztotta. Aki elmegy választani, és
jóhiszeműségből rosszul választ, hát Is-
tenem, ennyire futotta a lelki és értel-
mi képességeiből! Aki tudatosan rosszul
választ, szintén halálos bűnt követ el!
Aki tudatosan jól választ, erényt gya-
korol.
   2000-ben, a népszámláláskor a
nemzetünk szabadon megvallhatta a
hitét. Az ország lakosainak több mint
a hetven százaléka azt írta be, hogy
keresztény. Körülbelül nyolc százalék
úgy nyilatkozott, hogy meggyőződé-
ses ateista. Körülbelül húsz százalék
nem írt be semmit. A hetven százalék
(több mint az ország lakosainak két-
harmada) tehát krisztusi utat vall pa-
píron, így jobboldali, mert az a jobb-
oldali, aki a jobbik részt választja, és
hogy mi a jobb, az benne van a Bibliá-
ban, illetve a Tízparancsolatban. A
történelmi egyházak felmérése szerint
ennek a hetven százaléknak alig nyolc
százaléka gyakorolja a vallását. Ki
vesztett itt? A kereszténység.
   Van tehát az országban nyolc száza-
lék karakteres istentagadó, van nyolc
százalék karakteres istenkövető, és van
nyolcvannégy százalék, akiért folyik a
küzdelem. Itt tart a nemzet.  

 

   - Hogyan tudná megfogalmazni sa-
ját társadalmi szerepét, divatos szóval
társadalmi "identitását"?

   - Az én identitásom: keresztény -
apa - magyar színészként az Isten di-
csőségére, a lelkek üdvére és az em-
berek javára.
   Minden ember előtt két út, két élet-
pálya-lehetőség áll: öntörvényű vagy
istentörvényű. József Attila így fogal-
mazza meg ezt a kétféle embertípust a
Két hexameterben:
   "Mért legyek én tisztességes? Kite-
rítenek úgyis!
   Mért ne legyek tisztességes! Kiterí-
tenek úgyis."
   Az első az öntörvényű ember mon-
data. Felkiáltójellel végződik, ami a
kivagyiságot fejezi ki. A második az is-
tentörvényű ember, aki jó társadal-
mat akar. Pont van a sor végén, ami a
meggyőződést zárja le. Az első a kár-
hozat útja, a második sor az üdvösség
lehetősége. A szabad akaratunk he-
lyes gyakorlása jó cselekvést, azaz he-
lyes politizálást eredményez.

 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap