"Az igazat mondd, ne csak a valódit" 12/25

Eperjes Károly, sze, 10/31/2012 - 00:01

 

 

 

Folytatás

 

- Az Egyház tagjai számára köteles-
g Jézus örömhírét hirdetni, és nem
csupán kötelesség, hanem belső, lelki
késztetés is
. Az evangelizációnak azon-
ban többféle formája, lehetősége van.
Milyen útját választja szívesen a hit to-
vábbadásának?

 

- Én "Boanergész" -típusú vagyok
(ez azt jelenti, hogy "mennydörgés
fiai", így nevezi Jézus a Márk-evangéli-
um szerint Jakabot és Jánost), vagyis
vehemens, heves vérmérsékletű. Bol-
beritz Pál mondta (akkor még magá-
zott): "Menjen mindenhova, és hirdes-
se, magának talán még elhiszik; a pa-
pot és a kutyát a szájáért fizetik! Igaz,
hogy magát is ezért fizetik, de magától
nem várják." És Barsi Balázs atya is,
aki szintén egy határozott típusú hir-
detője az evangéliumnak. Jelenits Ist-
ván atya viszont, akit szintén nagyon
szeretek, más alkat, ő "halk" utat jár.

 

- Ebbó1 látszik, hogy az igehirdetés-
ben
is karakterek vannak. Nem min-
denk
inek áll jól ugyanaz a hangnem
vagy módsze
r.

 

- Én egy "páli-péteri" karakter va-
gyok. Jóllehet vágyom a késői "jánosi"
karakterre, hogy megszelídüljek. De
úgy látom, hogy a végére Péter és Pál
is megszelídült. Vagy inkább úgy va-
gyok ezzel, mint a mostani pápánk és
az elődje, I. János Pál. (Roppantul sze-
retem I. János Pál pápát, a Bibliám
mellett tartom az Illusztris barátom című
könyvét, ez az egyik legkedvesebb ol-
vasmányom.) Igazából "jános-páli" va-
gyok - bocsánat, ez így túlzás -, én
"pál-jánosi" vagyok: Pál vagyok, de Já-
nosig szeretnék eljutni. Még forrásban
vagyok, mint a must. Muszáj nekem
ezt a "dús" karakteremet imával és
böjttel megfegyelmezve. kiegyensú-
lyozva (néha sikerül, néha nem), tanít-
ványként adni a többi embernek. Ami-
kor ugyanis látom valahol a rosszat, jó
szándékkal, de mégis úgy tudok meg-
nyilvánulni, hogy mindjárt "ostort fo-
nok". Ez nem durva szavakat jelent,
hanem hogy a másik ember számára
nem kellő szeretettel teszem szóvá. Az-
tán mehetek gyónni! Gyónás után pe-
nitenciaként, elégtételként sokszor a
Jakab-levél átelmélkedését kapom. A
szándékom jó, csak rosszul hajtom
végre. Foci közben vagy a szakmában
gyakran türelmetlen vagyok. Nekem
ez a tüském, a türelmetlenség. A lelki-
vezetőm mondta: "Ezt a tulajdonságo-
dat viszed magaddal a keresztig".
Igyekszem, de sokszor nem tudom fe-
gyelmezni! Néha azért sikerül, hogy
igazam van, de akkor se szólok. Ha le-
győzöm ezt magamban, olyankor any-
nyira jó!

   - Ez testi-lelki öröm.

   - Ez egy harmonikus állapot, ami-
kor test és lélek összeér, és az ember
"jó szellemű". És vannak eredménye-
im az Örömhír hirdetésében! Remé-
lem, hogy több a fakadás, a pozitív
visszajelzés, mint a taszítás. Nekem
ugyanis az a dolgom, hogy amit a teo-
lógusoktól tanulok, lefordítsam érthe-
tő nyelvre.

   - Ön a mindennapi élet felő1, ők pe-
dig általában az elmélet felő1 közelítik
a hitet.

   - A mérnök és a kőműves viszonyá-
hoz tudnám ezt hasonlítani: a teológus
a mérnök, akinek a tervrajzát és elő-
írásait én, mint jó kőműves, lefordí-
tom a megvalósíthatóság nyelvére,
hogy olyan legyen a ház. Én a saját
szavaimmal egyszerűen és közérthető-
en igyekszem megfogalmazni a keresz-
tény hit lényegét, mert engem nem fe-
szélyez a "hogy mersz ilyen egyszerű-
en beszélni" szabálya, amitől ők olykor
nehezebben tudnak szabadulni.

- Mit érez vagy gondol akkor, ha le-
megy egy budapesti aluljáróba, ahol fi-
atalok vagy kevésbé fiatalok gitárral Jé-
zus-témájú dalokat énekelnek? Mit gon-
dol erró1 a zenés, utcai hittéríté
srő1?

- Mindig meg kell vizsgálni, hogy
honnan van. Roppantul becsülöm azo-
kat, akik még ezt is teszik. A kislányom
is részt vesz néha ilyenben a "Legio
Christi" -vel. Ők megtehetik, mert őket
nem ismerik, nekem ez rosszul állna.
Nincs ellenérzésem az ilyen típusú
evangelizációval szemben, de az ese-
temben ez visszájára üthetne, nekem
nem szabad kiállni a térre. Az, hogy
egy keresztény közösség zárt terében
tanúságot teszek, egészen más. Már el-
hívtak engem a szabadkeresztények
közösségébe is, nem is egyszer. Szeret-
ték volna, hogy én is "szabadkeresz-
tény" legyek. De amikor előveszem a
rózsafüzéremet, vagy hangsúlyozom a
napi szentáldozás fontosságát, abban a
pillanatban letesznek rólam. Nem el-
lenségesek, de fájok nekik.

 

Folytatjuk

 

Magyar Irodalmi Lap

 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap