Az Alkotmánnyal kapcsolatban...

Balogh Bertalan, k, 04/05/2011 - 20:24

 

 

 

Egyelőre csak ezeket kérdezhném meg, hogy például, tartalmazzta-e a leendő (és majd rettenetesen nehezen megváltoztatható) Alkotmány a védelmét annak, amit jobb szó híján NEMZETINEK nevezünk. Például, a a MAGYAR  FÖLD, VÍZ  ÉS LEVEGŐ szuvénitását?

Ha igen,. akkor le a kalappal.

Ha nem, akkor kampec doloresz úgy kb mindörökre.

Szerintem, a földtulajdon jogossága még csak nem is csupán magyar állampolfársághoz kötödő kellene legyen, ahogy a föld kincse sem lenne szabad, hogy bármilyen állampolgárságú magántulajdont képezzen.  Kukkantsunk csak bele a osztrák sógorék szokásjogába, vagy pédául a volt Jugoszlávia (és talán még most is Szerbia) alaptörvényébe. Feleségem, aki annak idején jugoszláv állampolgár is volt, nem csak amerikai, vett egyszer egy házat az Adriánál, Montenegróban. Akkor jöttem csak rá, mint elgondolkoztató tényre, hogy ő is, és mindenki csupán használója háznak, földnek, míg a tényleges tulajdonos maga Jugoszlávia. Ha lett volna Szent Koronájuk, valószínüleg az lett volna az igazi tulajdonos. A "használók" ugyan adhatták-vehették a házak-földek "használatát", de csak egymás között, azaz csakis jugoszláv állampolgárok között jöhetett létre ilyen adásvétel, míg igazi  tulajdonjogot soha senki sem szerezhett az akkori törvény szerint. Nem csak egy Amerikában élő jugó állampolgár nem, hanem  egyetlen tősgyökeres szomszédunk sem, azaz Jugoszláviában  -senki.  Biztosan volt ennek valami okosan előrelátó oka. Hogy mást ne mondjak, elvileg Bánátot apránként szépen fölvásárolhatták volna Jugoszláviában élő, jugó állampolfárságú magyarok  és kitűzhették volna a háromszínű loboigót ismét, ha jugoszláv állampolgárság lett volna ennek az egyetlen feltétele, és létezett volna ott igazi, személyes tulajdonosi jog.

Nálunk az "áruk szabad áramlásának", ennek a sunyi végkirablásnak egyelőre, és papiron, ellenállunk egy kicsit és ideiglenesen, de így is, még a  magyar állampolgársághoz kötött vásárlási jog is idegen kézre juttat ingatlanokat, méghozzá egyszer és mindenkorra, igazi tulajdonosi joggal. 

Az egyes országok ide vonatkozó törvényei (több ilyen ország van) éppen ilyen területvesztés ellen vértezik föl országukat.

Kérdésem tehát világos: nyújtana-e egy új alkotmány védelmet ilyen "területvesztéssel" szemben. ,Az anyaföld szentségének vagy a magántulajdon szentségének az elsőbbségéról van itt szó.  Magyarán, mmelyikük írja fölül a másikat. És kis ország megengedhetné, vagy ha kell, kiharcolhatná magának a jogot, hogy megvédje integritását területi szétlopkodásokkal szemben. Mint ahogy van is példa erre az Eu-ban. Például Malta, és azt hiszem még egy-két más  mini állam esetében. Kérdés, hogy van-e kialakult mérce "miniségre", ami jogot adna egy kis nemzet teljes megszűnésének elkerülésére. Ha nincs, legyen.

Egy eredeti területének kétharmadát elvesztett és alig tízmilliós ország kétségtelenűl alig bír jelentőséggel a világhatalmak érdekeit illetően, tehát kiharcolhat magának egy ilyen kivételezettséget.  

Ha tehát az új Alkotmányban a  nemzet FÖLDJE szentebb, mint az manipulálgatható magántulajdon szentsége, rendben vagyunk.

Ha a VIZE ugyanígy kisajátíthatatlan, és magántulajnonba nem vehető, rendben vagyunk.

Ha a légtér ugynígy nem szabad préda, amibe bárki bármilyen szándékkal berepülhet anélkül, hogy azonnal lelőnék, rendben vagyunk.

Emlékszem, egy sok évvel ezelőtti kis hírre, amely szerint az EU bizonyos felméréseket (magas szintű kémkedéssel felérő fényképezgetést)  végzett légterünkből. Ismerősek ezek a "bizonyos felmérések". A föld mélyén található ércek, olaj, gáz, és más ásvány tökéletes részletességel érzékelhető és feltérképezhető ma már, ahogy a földterület termékenysége is megállapitható szinte forintra és négyzetméternyi pontossággal. Ahonnan már csak egy összegzés kérdése, és megvan a terület (értsd: egy nép Hazájának) piaci értéke. Szülőhazánk, ANYAországunk piaci értéke.

Érzésem szerint, ha abban a pozicióban lettem volna akkor, gondolkodás nélkül, azonnal lelövettem volna gépeket, mert nem kisebb indiszkréciót követtek el, mintha valakik anyám szoknyája alá tekintettek volna, megállapitandó, hogy mi szegénykémnek a piaci értéke.

A piaci érték egy valami, de nem oylan valami, ami felülír mindent, jogot, hagyományt, történelmi ,erkölcsi, nemzeti, szellemi, eszmei stb értéket.

És tudjuk, e repülőgépes, kényre-kedvre fényképezgetés után hamarosan meg is jelentek a "befektetők", a zsebszerződésesek, és hasonló alakok...

Ez csak néhány kis kérdés volt. De alapvető kérdések...

Védi-e érdekeinket az új Alkotmány, ahogy a szentistváni védte, vagy áruba bocsátja maradék értékeinket?
 

Balogh Bertalan
         USA 

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap