
Albert Flórián
Albert Flórián | |||||||
![]() |
|||||||
Albert Flórián a Magyar Televízió portréfilmjében | |||||||
Személyes adatok | |||||||
Születési dátum | 1941. szeptember 15. | ||||||
Születési hely | Hercegszántó, | ||||||
Halálozási dátum | 2011. október 31. (70 évesen) | ||||||
Halálozási hely | Budapest, | ||||||
Becenév | Császár, Flóri | ||||||
Poszt | középcsatár, középpályás | ||||||
Junior klubok | |||||||
|
|||||||
Profi klubok1 | |||||||
|
|||||||
Válogatottság | |||||||
|
|||||||
Edzőség | |||||||
|
|||||||
Díjak, elismerések | |||||||
|
|||||||
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma) |
Szerzett érmek | |||||||||||||
Labdarúgás | |||||||||||||
|
Albert Flórián (Hercegszántó, 1941. szeptember 15. – Budapest, 2011. október 31.) az egyetlen magyar aranylabdás válogatott labdarúgó. Becenevei Császár és Flóri voltak.
Az 1950-es évek végétől az első kiemelkedő képességű játékos. Nagyon fiatalon lett elismert labdarúgó. Kiválóan cselezett, labdáit vonzotta a kapu. Önéletrajzaiban önkritikusan megemlíti, hogy nagyon szeretett játszani, de nem szeretett edzeni. Életpályája konfliktusokkal terhelt volt. 1974. március 17-én fejezte be az aktív játékot.
„ | Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten ítélték neki oda az Aranylabdát. | ” |
– Szepesi György [1] |
Tartalomjegyzék |
Ferencváros
Albert Flórián pályafutása alatt végig, 1958-tól 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát. 1965-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, miután 1–0-ra győztek az olasz Juventus ellen.
1958. november 2-án debütált a felnőttcsapatban, mikor a Ferencváros a Diósgyőr ellen játszott a Népstadionban. A mérkőzésen máris két gólt szerzett. 1960-ban bajnoki ezüstérmes lett a csapattal, és 27 góllal a gólkirályi címet is megszerezte. 1961-ben ismét gólkirály lett 21 góllal, holtversenyben Tichy Lajossal. 1963-ban a Ferencvárossal bekerült a Vásárvásorok Kupája elődöntőjébe, azonban csak a bronzérmet szerezték meg, mivel 3–1-re kikaptak a jugoszláv NK Dinamo ellen. Ezt ellensúlyozta, hogy magyar bajnokok lettek, majd a következő évben is megismétlődött a siker. 1965-ben csak a második helyet szerezték meg a bajnokságban, de Albert 27 góllal, immár harmadszorra, gólkirály lett. A Fradi a Vásárvárosok Kupájában ebben a szezonban is szárnyalt, ezúttal egészen a döntőig, ahol a Juventus legyőzésével a kupát is megszerezték, Albert az 1965-ös Aranylabda szavazáson pedig a hatodik helyen végzett.
Magyar válogatott
„ | Ő volt az a játékos, aki befért volna az Aranycsapatba is. 41 szeptemberében született, még nem érte el a 18. életévét, mikor már a válogatott csapat tagja lett. Sőt, még a Puskás Öcsit is megelőzte ezzel. Már 58-ban, 17 éves korában meghódította a közönséget, mert csodálatosan játszott, és nagyon viharos tapsot kapott a jugoszlávok elleni ifjúsági válogatott mérkőzésen. | ” |
– Szepesi György [1] |
1958-ban, 17 évesen lett válogatott játékos. Előtte 25 évvel történt hasonló eset. Az egyre eredményesebb csatársornak nem sokkal később már ünnepelt csillagává nőtte ki magát. 1959. június 28-án mutatkozott be a válogatottban Svédország ellen. A mérkőzés 3–2-es magyar sikert eredményezett. 1959. október 11-én Belgrádban, élete harmadik válogatott mérkőzésén három gólt is szerzett a jugoszláv válogatott ellen. Ezután eredményes volt Svájc és az NSZK ellen is.
1960-ban bekerült az olimpia magyar válogatott keretébe is, a tornán a bronzérmet szerezték meg. A válogatott csoportelsőként jutott az elődöntőbe, ahol azonban Dániától vereséget szenvedtek, majd a bronzmérkőzésen 2–1-re győzték le Olaszországot. Albert 5 gólt szerzett a torna során: egyet India [2] ellen, valamint kettőt-kettőt Peru [3] és Franciaország [4] ellen. Az 1966-os világbajnokságon kiemelkedő játékot produkált, amire felfigyelt az európai sportsajtó. 1969. június 15-én Koppenhágában a Dánia elleni világbajnoki selejtezőn súlyos sérülést szenvedett. 1974. május 29-én elbúcsúzott a válogatottól is. Pályafutása alatt 75 válogatott mérkőzésen 32 gólt szerzett.
Emlékezete
2007. december 21-én délben átkeresztelték az Üllői úti stadiont, a neve Albert Flórián Stadion lett.
Edzőként
- 1974-ben a Ferencváros technikai vezetője
- 1979-től edzősködött Líbiában
- Az ifjúsági első csapat edzője
Kitüntetései
- Az 1962-es világbajnokságon négy góllal a torna társgólkirálya volt.
- 1967-ben nyerte el (eddig egyedüli magyarként) a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát.
- Magyarországon kétszer választották az év játékosának. (1966 és 1967)
- Többször is szerepelt a Világválogatottban (1968, 1973) és az Európa-válogatottban (1972).
- Ferencvárosért emlékérem (1999)
- 2007-ben Hercegszántó díszpolgárává választották.[5]
- Budapest díszpolgára (2010)
- a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011)
- A Ferencváros díszpolgára (2011)
Sikerei
- Magyar bajnokság
- Magyar Népköztársasági-kupa-győztes: 1972
- Vásárvárosok Kupája
- UEFA-kupa-bronzérmes: 1971-1972
- Olimpiai bronzérmes: 1960
- Európa Bajnokság
Statisztika
Klubcsapatban
Mérkőzései a válogatottban
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
Lásd még
Jegyzetek
- ^ a b „Albert Flórián a jó foci titkáról”
- ↑ „Hungary - India”, fifa.com
- ↑ „Hungary - Peru”, fifa.com
- ↑ „Hungary - France”, fifa.com
- ↑ bacskaisport.hu: Albert Flórián szülőfaluja első díszpolgára, 2007. július 19.
Források
- Ki kicsoda a magyar sportéletben? , I. kötet (A–H). Szekszárd, Babits Kiadó, 1994, 31. o., ISBN 963-495-008-6
- Albert Flórián a www.futball-adattar.hu oldalon
- Bocsák Miklós: A Császár és utána a sötétség - Sport 1984 ISBN 963-253-597-9
- Futball Enciklopédia - Carltoj Books Ltd. 1998 ISBN 963-8380-88-8
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Albert_Fl%C3%B3ri%C3%A1n&oldid=10617147”
- Magyar labdarúgók
- Aranylabdások
- A Ferencváros labdarúgói
- Magyar bajnoki gólkirályok
- Az év magyar labdarúgói
- Labdarúgócsatárok
- Az 1962-es világbajnokság labdarúgói
- Az 1964-es Európa-bajnokság labdarúgói
- Az 1966-os világbajnokság labdarúgói
- Az 1972-es Európa-bajnokság labdarúgói
- Magyar olimpiai bronzérmesek
- Budapest díszpolgárai
- Magyarországi horvátok
Hozzászólás ehhez
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges