1938. március 9-én született Zas Lóránt költő

Szerkesztő A, p, 03/09/2018 - 00:15

 

 

 

 

 

 

 

1938-ban Budapesten született, +2011 július 8, Mexico. (73 évesen). 1957-ben szervezkedés címén bebörtönözték. Ezután csak segédmunkásként helyezkedhetett el, de hamarosan villanyszerelői és üzemmérnöki képesítést is szerzett. 1967-ben disszidált, először Olaszországba ment, majd 1968-ban az Egyesült Államokban telepedett le. 1972-ben a Los Angeles-i Californiai Egyetemen elektromérnöki diplomát kapott, 1975-től az Amerikai Űrkutatási Intézet munkatársa volt. Üzletemberként, gazdasági tanácsadóként a világ számos helyén megfordult. Az USA kongresszusától kétszer is kitüntetést vehetett át.

Számos verse, írása olvasható a Hídfő és az Új Hídfő hasábjain. Az 1993-ban megjelent kétféle mércével c. cikke Szendi József, volt magyar csendőr "felelősségre vonásával" és az Egyesült Államokból való kitoloncolásával foglalkozik. Szendi 1956-ban menekült Amerikába, ahol "háborús bűnössége" teljesen feledésbe merült. A rendszerváltáskor a magyar politikai küzdelmekbe is beleavatkozott, 1990-ben a miskolci MDF pártszervezetét támogatta anyagilag a választásokon. 1992-ben került a felszínre világháborús tevékenysége, amiért ki akarták toloncolni, de az USA bírósága felmentette, mivel ügyvédje tizenötezer dollárt kért a védelemért. Végül mégis kiutasították az Egyesült Államokból, amiről Zas a Népszabadság 1993.jún.19.-i számából szerzett értesülést. Az egész ügyből ezt a következtetést vonta le: “A népirtás hatvan millió szovjet keresztény alattvalójával végző, vagy a brjanszki erdőben lengyel tiszteket tömegsírban rohasztó lenini és sztálini mutatója miért nem leng ki legalábbis egyvonalban a “hatmillió” egyébként is kérdőjelezhető, vagy a Babij-Yar-i emlékműnél USA elnöki beszéddel is kegyeletet adó "hitleri gonoszság"-gal?”

“A Plata folyó” c. költeménye egy hamis papírokkal bujkáló emberről szól, aki kitalált vádakkal üldöznek. Amikor elfogják, és azt mondják neki: “Treblinkában követted el a gaztetteket és bűnhődni fogsz”, ő csak ennyit válaszol: “Tévedés - mondtam. Lehetséges?”

Zas véleménye szerint: “A hivatalos Amerika sohasem törődött a magyarsággal. Ahogy itt foglalkoznak a nemzetiségiekkel, egyenesen megszégyenítő. A diszkrimináció szép szavak pufogtatásával egyre jobban bűzlik. És ha nem vagy az “Isten választott népének” érdemes fiókája, akkor jobb, ha elfelejted, hogy magyar vagy. Ideje már, hogy mi is az asztalra csapjunk.”

A jelenleg MIÉP-es Szőcs Zoltán 1990 májusában a Hunnia füzetekben ezt a kommentárt fűzi Zas szavaihoz: “Ezek a szavak az alkut és taktikát nem ismerő, az igazságos csakazértis odacsapó 56-os forradalmár szavai.”

Zas Ha én kiáltok (Palesztinai arab éneke) c. versében az izraeli-arab konfliktussal foglalkozik:

“ha én kiáltok, nem hallja meg
az ég, ha engem ölnek, azt mondják,
nem elég. Vagyok jog / nélkül jogfosztott...

Ha követ dobok
vagy ha kést fenek,
vadul, Uram, ne büntess,
Meghalok magtalanul."

Wass Albert 1980-ban figyelt fel Zas Lóránt költészetére, Jézust kiáltó c. verseskötete kapcsán. A költemények olyan nagy hatást tettek az erdélyi íróra, hogy életre szóló barátságot kötöttek egymással. Zas Erdély c. versét Wassnak ajánlja, melyben írótársát “választott” személynek értékeli és magyarságtudatát, ill. természetszeretetét példaértékűnek tartja: “nem perel, csak imádkozik”. Kettejük kapcsolata üzleti síkon is eredményes lett: 1989 szeptemberében kötött szerződést Zas Wass Alberttel művei kiadásáról.

Wass Albert magyarországi felfedezéséhez és népszerűségéhez Zas Lóránt teremtette meg a pénzügyi alapot és a kellő médiatámogatást. Az emigrációban is alkotó író szinte észrevétlenül, egyik napról a másikra a magyar irodalom egyik sikerszerzője lett.

 

Magyar Irodalmi Lap  

  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap